Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 2. Tevékenyégre, működésre vonatkozó adatok 2.1. A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

2.1 A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

10 / 2009 ( XII. 19.)  rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

 

A képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:  Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárvaa 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályairól szóló 7/2007(IV.25) sz. rendelete és módosításai egységes szerkezetbe foglalásával az alábbi rendeletet alkotja:

Bevezető

 

Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Kisecset Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek közöttönállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

Mindezek figyelembevételével Kisecset Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:

– a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;

– a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;

– a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Kisecset polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisecset Község Önkormányzata

(2)  Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2655 Kisecset, Kossuth út 4.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kisecset Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4)  Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

             KétbodonyKisecsetSzente Körjegyzőség Kirendeltsége Kisecset

 (5) Az önkormányzat illetékességi területe: Kisecset Község közigazgatási területe

(6) A település fontosabb adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

3. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

4. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

5. §

 

Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

6. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei közöttönállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

7. §

(1) Az önkormányzatsaját felelősségérevállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a)közvetlenül részt vesz vállalkozásban,

b)a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.

c)vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

 (3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

8. §

 

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványáracsak a közvetlenül érintett lakossági csoport, meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a)képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására a polgármester, valamint

b)a helyi népszavazás hozhat.

9. §

 

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik Rétság Kistérség Többcélú Társulással. Az együttműködés célja: a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester és az alpolgármester látja el, aki tevékenységéről évenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

10. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében:

- a településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített és a természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető-fenntartás,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

 (3) A (2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függőenmely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(4) Az önkormányzat

(a) kötelező feladatként gondoskodik:

-          az egészséges ivóvízellátásról,

-          az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

-          az egészségügyi és szociális alapellátásról,

-          a közvilágításról,

-          a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

(b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

11. §

(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.

12. §

Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

13. §

(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja a polgármesterre, a bizottságokra, a társulásra.

(2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)az önkormányzati rendeletalkotás;

b)az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c)a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;

d)a helyi népszavazás kiírása;

e)az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,

f)a díszpolgári cím adományozása;

g)a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

h)megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;

i)a településrendezési terv jóváhagyása;

j)működési és fejlesztési hitelfelvétel (kivéve: munkabérhitel);

k)kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

l)önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

m)intézmény alapítása;

n)közterület elnevezése;

o)emlékmű állítása;

p)eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

r)felterjesztési jog gyakorlása;

s)a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

t)állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;

v)vélemény nyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.

z)amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

(3)Az (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      A képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása;

b)      Helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

c)      Gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

d)      Belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása.

(4)A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt

              - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.

14. §

 

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházható.

(4) Önkormányzati közüggyel és önkormányzati hatósági üggyel kapcsolatos hatásköreit a képviselő-testület nem ruházhatja a körjegyzőre.

15. §

 

(1)A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2)   A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3)   A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

16. §

(1)A képviselő-testület választáskori létszáma:  1 + 5  . A képviselő-testület névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)   A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 jelen van.

(3)   Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4)   A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a Körjegyzőség kirendeltsége útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(5)   A képviselő-testület jogkörét kollektívan, határozatképes ülésein gyakorolja.

(6)   A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

17. §

(1)A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart úgy, hogy  legalább 60 naponként egy ülést kell tartani.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

   (3)A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távol létében vezeti az ülést.

(4)   A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5)   A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

                                                 

(6)   Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

         (7)A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

         (8) A képviselő-testület összehívását az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője is kezdeményezheti, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

 

18. §

 

(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre a telefon is igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.

19. §

 

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.

Ciklusprogram és munkaterv

20. §

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 3 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A ciklusprogram képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg.

(4) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

21. §

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a)a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b)a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c)a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

 (3) A munkaterv tervezetét január 31-ig a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan január 15-ig javaslatot  tehetnek:

a)a települési képviselők;

b)a bizottságok;

c)az alpolgármester;

d)a körjegyző;

e)az önkormányzat által alapított intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a)az önkormányzati képviselőknek;

b)a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c)a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

22. §

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

23. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a)zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b)zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

(3)A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

24. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2)A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok.

a, az ülés megnyitása

b, a képviselő-testület határozatképességének megállapítása és az ülés időtartama alatt folyamatos figyelemmel kísérése.

    c, jegyzőkönyv hitelesítők választása.

    d, napirend ismertetése, elfogadtatása

    e, zárt ülés bejelentése – ha szükséges.

 f, Tájékoztatás időszerű kérdésekről, lejárt határidejű határozatok végrehajtásárólesetleges sürgősségi indítványról.

    g, Napirendenként:

                        - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

                        - a vita összefoglalása,

           - az indítványok szavazásra való feltevése,

           - határozati javaslatok szavaztatása,

           - a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,

          - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

    h,  a rend fenntartása

 i, a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.

    j,  tárgyalási szünet elrendelése, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény

                    felmerülésekor.

    k, az ülés bezárása.

(3)    A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (15. § (2) bek. alapján). A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

Napirend előtti témák és a napirend

25. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkültudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

Az előterjesztés

26. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a)minden a munkatervbe felvett és újtervezett napirenden kívülianyag;

b)a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)a polgármester;

b)az alpolgármester,

c)a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei;

d)a képviselő-testület tagja;

e)a körjegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a két, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével az öt gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a körjegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a)Az előterjesztés első része tartalmazza

– a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

– a tárgykört érintő jogszabályokat,

– az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, más közigazgatási szerv véleményét,

– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

– több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetését.

b)Az előterjesztés második része tartalmazza:

– az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

 

A sürgősségi indítvány

27. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b)Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

– a polgármester,

– az alpolgármester,

– a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

– a képviselő-testület tagja,

– a körjegyző.

c)Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d)Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 26. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

28. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a)az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b)az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

29. §

(1) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

30. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

31 §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 4 fő képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből legalább 3 fő képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(3)   Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 4 fő képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből mind a 4 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(4)    Minősített többségű „igen” szavazat szükséges:  

-          rendeletalkotáshoz,

-          a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás elbírálásához,

-          önkormányzati társulás létrehozásához, ahhoz való társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

-          megállapodás kötése külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás elhatározásához.

-          intézmény alapításához,

-          a képviselő-testület saját szervezeti-és működési szabályzatának elfogadásához,

-          képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.

-    körjegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez.

      (5)A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

      (6)A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

32. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a)a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről;

b)az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről;

c) 10 millió forintnál nagyobb összegű hitelfelvételről.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

33. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az e rendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

34. §

 

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját (év, hónap, nap) a következő minta szerint.

 (2) Kisecset község képviselő-testületének 1/1999(II.12.) számú határozata. Jegyzőkönyvbe foglalva: 1/1999 (II.12.) sz. határozat.

 (3)  A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

 (4) A képviselő-testület, a polgármester és a bizottságok a közigazgatási hatósági   eljárásokat hagyományos úton ( papír alapú ügyiratokon) végzik. Az elektronikus eljárás feltételeit a képviselő-testület idővel megteremti.

(5)  Hatósági szerződést – egyedi döntéssel – csak a képviselő-testület köthet.

Kérdés és interpelláció

35. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 3 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntse alapján, 3 napon belül, írásban kell a választ megadni.

36. §

(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 2 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 3 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

37. §

A kérdésekről és az interpellációkról a körjegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

38. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b)rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c)ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

A jegyzőkönyv

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza :

   a, az ülés helyét, idejét

   b, a megjelent képviselők és meghívottak nevét

   c, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét

d, a távolmaradt képviselők nevét

e, a tárgyalt napirendi pontokat

f, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét

g, a tanácskozás lényegét

h, a hozzászólások rövid tartalmát

i, a szavazás számszerű eredményét

j, a határozathozatal módját

k, a meghozott határozat szövegét

l, a végrehajtásért felelős nevét

m, a végrehajtás határidejét

n, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására

o, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokra adott válaszokat.

 (2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és  mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a)eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a körjegyzőség hivatal irattárában;

b)az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének;

       c)Egy példányát a polgármester kapja és elhelyezi a Körjegyzőség kisecseti kirendeltségén.

 (5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(6) A polgármester indítványozására a képviselő-testület jegyzőkönyv hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek, akiket ülésenként kell választani. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(7) A jegyzőkönyvek eredeti példányát naptári évenként be kell köttetni, melyről a körjegyző gondoskodik.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

40. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a)törvény felhatalmazása alapján;

b)az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;

c)a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;

d)bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;

e)helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;

f)a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

41. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a)a képviselő-testület tagja;

b)az önkormányzat bizottságai;

c)a polgármester, az alpolgármester;

d)a körjegyző;

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós  tárgyalására is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a körjegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint             történik:

a, A lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

b, A rendelet tervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

c, A képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is    tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a testület vita nélkül dönt.

d, A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(6) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab számmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő  minta szerint:

 

Kisecset községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/1999(II.12.) rendelete

a …(tárgy megnevezése)………ra/ról.

42. §

(1) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetésről a körjegyző gondoskodik.

(2) Helyben szokásos kihirdetési módnak minősül:

             - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés, illetve

             - a hivatalban való megtekintés lehetősége.

 

 

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

 

43. §

 

(1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésén az Ötv. 32.§-a szerint a képviselő-testület előtt esküt tesz.

(3) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(4) A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

A képviselő jogai

44. §

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 naponbelül köteles érdemi választ adni.

(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.

(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.

(7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

45. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.

A képviselő kötelezettségei

 

46. §

A képviselő köteles:

a)tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b)felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c)a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d)kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e)a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

f)a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban  részt venni, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

47. §

 

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

- Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság: létszáma 3 fő.

- A bizottság személyi összetételét és feladatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 5. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

48. §

 

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

49. §

 

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.

(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

50. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

51. §

 

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a körjegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 23. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

52. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat  kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait  a körjegyzőség látja el.

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

53. §

(1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően, a képviselő-testület alakuló ülésén az SZMSZ 43. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:    – a tiszteletdíj megállapítása,

– a jutalmazás,

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

54. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a)összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

b)képviseli az önkormányzatot;

c)segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d)szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f)ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a)dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelfelvételekről;

b)dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról;

c)ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

d)nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

e)gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

f)irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

g)ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a)indítványozhatja a bizottság összehívását;

b)felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A körjegyzőséggel összefüggő polgármesteri feladatok:

a)a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b)a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c)A körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a kirendeltség munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

d)szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

e)gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők, illetve a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján a körjegyző tekintetében;

f)Egyetértési jogot gyakorol a kirendeltségen foglalkoztatott köztisztviselők kinevezésével, felmentésével és pénzbeli jutalmazásával kapcsolatos körjegyzői munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban.

(5) A körjegyzőséget alkotó községek polgármestereivel együttesen végzi a körjegyzőség működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.

(6)  A polgármester az önkormányzat Kisecset, Kossuth L. út 4. sz. alatti székhelyén minden héten csütörtökön 15 órától 17 óráig fogadónapot tart.

 

55. §

 

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Nógrád Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

 

Az alpolgármester

56. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:    – megválasztás,

– az illetmény megállapítása,

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

 

57. §

 

Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:

a)a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b)a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c)a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d)a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

A körjegyző

58. §

(1) Kétbodony, Kisecset és Szente községek képviselő-testülete - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő, külön-külön hozott minősített többségű igen szavazattal  körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A körjegyzőséget a körjegyző vezeti, ellátva a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, valamint a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

(3) A körjegyző feladatát a Körjegyzőség székhely hivatali egysége és a kirendeltségek útján látja el.

59. §

(1) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a)a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

b)gyakorolja a munkáltatói jogokat a Körjegyzőség köztisztviselői tekintetében, de  kinevezéshez felmentéshez, pénzbeli jutalmazáshoz a köztisztviselő hivatali egysége szerinti  polgármester egyetértése szükséges.

c)a polgármesterek útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

d) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek átadnak részére;

f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;

g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

h)köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

i)minden év május 31-ig beszámol a képviselő-testületeknek a körjegyzőség munkájáról;

j) gondoskodik az SZMSZ és mellékletei naprakész vezetéséről;

k) ellátja a testületek, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

l) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja;

     m) rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselő-testületeket, és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, valamint a körjegyzőség munkájáról..

(2) A körjegyző ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket.

(3) A körjegyző nem vonhatja el a képviselő-testület és bizottságai, valamint a    polgármester hatáskörét.

 

A körjegyzőség

60. §

(1)Kétbodony, Kisecset és Szente községek képviselő testülete  közigazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn, Kétbodony székhellyel, Kisecset és Szente kirendeltséggel.

(2)   A Körjegyzőség vezetője: a körjegyző.

(3)   A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell bejelenteni Kétbodony község képviselő-testületéhez.

(4)   A körjegyzőség ügyrend szerint működik, amely meghatározza a körjegyzőség létszámát, feladatait, belső munkamegosztását és az ügyfélfogadás rendjét.

(5)   A Körjegyzőség ügyrendjét az 1. számú függelék tartalmazza.

61. §

(1)Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg.. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.

(2)   A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat.

(3)   A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

(4)   Határozathozatalt nem igénylő önkormányzati közügy, feladat tárgyalását ( megbeszélését) napirendre tűző testületi üléseken – a polgármester igényétől függően – nem szükségszerű a körjegyző vagy megbízottjának jelenléte.

(5)   A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a Körjegyzőség munkájáról.

(6) A körjegyző munkáját a Körjegyzőség kétbodonyi, kisecseti és szentei hivatali egységénél lakosságarányosan látja el.

(7) A Körjegyzőség önkormányzati hatósági ügyeit hagyományos úton (papír alapú ügyiratokban) végzi, míg államigazgatási hatósági ügyeit hagyományos és elektronikus úton is végezheti.

(8)A körjegyzőség hatósági szerződést az ügyfelekkel nem köthet.

(9)A körjegyzőség feladatit a Ket. által meghatározott határidők szerint végzi.

 

Az Önkormányzat szolgáltatásai

 

62.  §

 

 (1) A helyi Önkormányzat a 10.§ (4). bekezdés a) pontjában foglalt szociális feladatai ellátására az alábbi szociális szolgáltatásokat nyújtja:

1.    Szociális étkeztetés szolgáltatás

2.    Falugondnoki szolgáltatás

3.    Gyermekjóléti és Családsegítő szolgáltatás

(2)    Az (1) 1, 2, pontjában foglalt szolgáltatásokat az önkormányzat saját fenntartású falugondnoki szolgálat keretében biztosítja. A 3. pontban foglalt szolgáltatást az önkormányzat társulás keretében biztosítja.

(3)    A szolgáltatások nyújtásának részletes szabályairól a helyi önkormányzat külön jogszabályban vagy szabályzatban rendelkezik.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

63. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

Lakossági fórumok

64. §

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a)a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b)a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c)a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d)a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e)a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel  tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal;

65. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

66. §

A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

Az önkormányzat költségvetése

67. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a)Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

– a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

– az igények és célkitűzések egyeztetése,

– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

– el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat,

b)A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

– a bevételi forrásokat,

– önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,

– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

– az általános és céltartalék pénzeszközeit,

 (3) A költségvetés rendelet – tervezetét szakmailag a körjegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A körjegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

68. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági, és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását, az alábbi sorrendben:

a)  fejlesztési kiadások,

b)az önként vállalt feladatok ellátásával kapcsolatos kifizetések.

(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a körjegyzőség látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a)a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;

b)a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c)biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;

69. §

(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények, és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a körjegyzőség hivatala útján látja el, illetve biztosítja.

70. §

(1) Önkormányzati kiadás teljesítésének, bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester jogosult.

(2) Kötelezettség vállaló és utalványozó a polgármester, ellenjegyző a körjegyző, érvényesítő Illés Zita pénzügyi főelőadó.

(3)  A pénzügyi gazdálkodás részletes szabályait a pénzügyi-gazdálkodási szabályzat tartalmazza.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

71. §

(1)   Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.    

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését az önálló szervként működő Rétság  Kistérségi Belső Ellenőrzési Társulás végzi.

(3)  A belső ellenőr a Társulás köztisztviselője, kötelezettségeit a Társulás SzMSz - e határozza meg.

(4) A belső ellenőr a helyi önkormányzatnál végzendő feladatait a helyi belső ellenőrzési  kézikönyvben leírtak szerint látja el.

Felterjesztési jog

72. §

(1) A képviselő-testületaz általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását .

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdek-képviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. §

(1)     Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., valamint más idevonatkozó törvények, rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2)   E rendelet 2010 január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 7/2007 (IV.25) sz. rendelete és az azt módosító  a 12/2008(XII.4) sz. és a 6/2009 (IX.8) sz. rendelete.

(3)   A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

 

Kisecset,  2009 december 17.

 

 

 

               …………………………..                                                  ……………………….

                          Miklián Mária                                                                                Nagy Kálmán

                           polgármester                                                                         körjegyző

 

 

Kihirdetve: 2009 december 19                                              

                                                                                                             ……………………….

                                                                                                                      Nagy Kálmán

                                                                                                              körjegyző

 

Jogharmonizációs záradék:

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

                                      


Az SZMSZ mellékletei:

1. számú melléklet – A település fontosabb adatai – a rendelet 2.§ (6) bekezdéséhez

 

2. számú melléklet – Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok – a rendelet 5.§-ához

 

3. számú melléklet – Az önkormányzat önként vállalt feladatai – a rendelet 12.§-ához

 

4. számú melléklet – A képviselők névjegyzéke – a rendelet 16.§ (1) bekezdéséhez

 

5. számú melléklet – A képviselő-testület állandó bizottságai által ellátandó feladatok jegyzéke – a rendelet 47.§ (3) bekezdéséhez

 

 

1. számú melléklet

 

A település fontosabb adatai – a rendelet 2.§ (6) bekezdéséhez

 

A településsel határos más települések: Kétbodony, Szente

A település jellege: mezőgazdasági

A településen a főbb munkáltatók: -

A település vonzáskörzete: -

A település vonzáskörzetébe tartozása: Romhány, Rétság

A foglalkoztatottság helyzete: kielégítő.

A  belterület nagysága: 61.8381 m2

Az oktatás, művelődés intézményei: művelődési ház, könyvtár

Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei: orvosi rendelő, sportpálya

 Az infrastruktúra főbb jellemzői:

-          az úthálózat milyensége, volumene:

-          a vízellátás: a község teljes területén kiépített

-          a csatornarendszer: nincs

-          az energiaellátás: villany

Kulturális rendezvények, idegenforgalmi látványosságok, turisztika: műemlék templom.

 

 

2. számú melléklet

 

Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok – a rendelet 5.§-ához

 

A hivatalos lap neve: Kisecseti Újság

A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: havonta

A lap formája, terjedelme: A/4-es íven 4-8 oldal

A lap nyomdai kivitelezője: Kisecset Község Önkormányzata

A lap felelős szerkesztője: Miklián Mária polgármester

A lap terjesztésének módja: házhoz kézbesítés, közforgalmú helyekre kihelyezés

A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes

 

 

3. számú melléklet

 

Az önkormányzat önként vállalt feladatai – a rendelet 12.§-ához

 

  1. Civil szervezetek, alapítványok támogatása
  2. Rendezvények támogatása

 

4. számú melléklet

 

A képviselők névjegyzéke – a rendelet 16.§ (1) bekezdéséhez

 

Miklián Mária polgármester

 

Miklián Csilla Erzsébet alpolgármester

Hanula Miklós képviselő

Kacsári Lászlóné képviselő

Kmetti István képviselő

Príbelszki Mónikaképviselő

 

5. számú melléklet

 

A képviselő-testület állandó bizottságai által ellátandó feladatok jegyzéke – a rendelet 47.§ (3) bekezdéséhez.

 

Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladat –és hatásköre

 

-          a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

-          a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

-          a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

-          a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

-          a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

-          a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

-          a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

-          a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

 

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

 

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

15 / 2010 ( XII. 15.)  önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának

módosításáról.

 

 

A képviselő-testület a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2009(XII.19) sz. rendeletének (a továbbiakban:R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

 

A R. 16.§. (1), (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

16. §. (1) A képviselő-testület választáskori létszáma:  1 + 4  fő. A képviselő-testület névsorát    a 3. sz. melléklet tartalmazza.

            (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen  van.

2.§.

 

A R. 17.§. (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

  1. §. (8) A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-  testület összehívását.

 

A R. 31.§. (2)-(3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

    30. §. (2)  Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 3 fő képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből legalább 2 fő képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(3)         Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 3 fő képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből mind a 3 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

3.§.

 

A R. 39.§. (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

39. §. (6)A polgármester indítványozására a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv-hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek, akiket ülésenként kell választani. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk. Az aláírást az önkormányzat hivatalában kell megtenni.

 

4.§.

 

A R. 57.§.-a az alábbiak szerint módosul:

 

57.§. (1) Az a képviselő, aki indokolatlanul kettő testületi ülésről távol marad, azt követően tőle kettő havi tiszteletdíjat kell megvonni.

         (2) Az indokolatlan távolmaradásról és tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület a harmadik testületi ülésen egyszerű többséggel dönt.

         (3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

 

5.§.

 

(1)      E rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.

(2)      A rendeletet – 15 napra – az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

Kisecset, 2010. december 14.

   ……………………………………..                           ……………………………………….

           Miklián Csilla Erzsébet                                                        Nagy Kálmán

                 polgármester                                                                       körjegyző

 

Kihirdetve: 2010. december 15.

 

                                                                                       ……………………………………….

                                                                                                         Nagy Kálmán

                                                                                                            körjegyző

 

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

2 / 2012 (I. 13.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

rendelet módosítására.

 

 

A képviselő – testület a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, egységes szerkezetbe foglalt 9 / 2009 (XII. 18.) önkormányzati rendeletemódosítására az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.§

 

A R.94.§.-a az alábbiak szerint módosul:

Az önkormányzati gazdálkodás

 

94.§ (1)Az önkormányzat gazdálkodását a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok alapján végzi.

(2)Számvitelét e rendelet 2. számú függeléke szerinti szakfeladat rend alapján végzi.

 

2.§.

 

(1) E rendelet 2012. január 16.-án lép hatályba.

(2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján - 15 napra – történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

 

Kisecset, 2012. január 12.

 

………………………………….                                         ………………………………

      Miklián Csilla Erzsébet                                                               Nagy Kálmán

               polgármester                                                                          körjegyző

 

Kihirdetve: 2012. január 13.

                                                                                            ………………………………..

                                                                                                          Nagy Kálmán

                                                                                                            körjegyző