Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 2. Tevékenyégre, működésre vonatkozó adatok 2.6. Döntéshozatal, ülések

2.6. Döntéshozatal, ülések

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

15 / 2010 ( XII. 15.)  önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról.

 

A képviselő-testület a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2009(XII.19) sz. rendeletének (a továbbiakban:R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

A R. 16.§. (1), (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

16. §. (1) A képviselő-testület választáskori létszáma:  1 + 4  . A képviselő-testület névsorát    a 3. sz. melléklet tartalmazza.

            (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 jelen  van.

2.§.

 

A R. 17.§. (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

  1. §. (8) A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselőtestület összehívását.

 

A R. 31.§. (2)-(3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

30. §. (2)  Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 3 képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből legalább 2 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(3) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 3 képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből mind a 3 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

3.§.

A R. 39.§. (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

39. §. (6)A polgármester indítványozására a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv-hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek, akiket ülésenként kell választani. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk. Az aláírást az önkormányzat hivatalában kell megtenni.

 

4.§.

A R. 57.§.-a az alábbiak szerint módosul:

57.§. (1) Az a képviselő, aki indokolatlanul kettő testületi ülésről távol marad, azt követően tőle kettő havi tiszteletdíjat kell megvonni.

         (2) Az indokolatlan távolmaradásról és tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület a harmadik testületi ülésen egyszerű többséggel dönt.

         (3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

 

5.§.

(1)      E rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.

(2)      A rendeletet – 15 napra – az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

Kisecset, 2010. december 14.

 

   ……………………………………..                           ……………………………………….

           Miklián Csilla Erzsébet                                                        Nagy Kálmán

                 polgármester                                                                       körjegyző

Kihirdetve: 2010. december 15.

 

                                                                                       ……………………………………….

                                                                                                         Nagy Kálmán

                                                                                                           körjegyző

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

16. §

(1)A képviselő-testület választáskori létszáma:  1 + 5  . A képviselő-testület névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)   A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 jelen van.

(3)   Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4)   A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a Körjegyzőség kirendeltsége útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(5)   A képviselő-testület jogkörét kollektívan, határozatképes ülésein gyakorolja.

(6)   A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

17. §

(1)A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart úgy, hogy  legalább 60 naponként egy ülést kell tartani.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

   (3)A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távol létében vezeti az ülést.

(2)   A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3)   A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

                                                 

(4)   Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

         (7)A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

         (8) A képviselő-testület összehívását az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője is kezdeményezheti, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

 

18. §

 

(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre a telefon is igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.

19. §

 

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.

Ciklusprogram és munkaterv

20. §

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 3 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A ciklusprogram képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg.

(4) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

21. §

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a)a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b)a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c)a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

 (3) A munkaterv tervezetét január 31-ig a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan január 15-ig javaslatot  tehetnek:

a)a települési képviselők;

b)a bizottságok;

c)az alpolgármester;

d)a körjegyző;

e)az önkormányzat által alapított intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a)az önkormányzati képviselőknek;

b)a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c)a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

22. §

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

23. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a)zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b)zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

(3)A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

24. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2)A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok.

a, az ülés megnyitása

b, a képviselő-testület határozatképességének megállapítása és az ülés időtartama alatt folyamatos figyelemmel kísérése.

    c, jegyzőkönyv hitelesítők választása.

    d, napirend ismertetése, elfogadtatása

    e, zárt ülés bejelentése – ha szükséges.

 f, Tájékoztatás időszerű kérdésekről, lejárt határidejű határozatok végrehajtásárólesetleges sürgősségi indítványról.

    g, Napirendenként:

                        - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

                        - a vita összefoglalása,

           - az indítványok szavazásra való feltevése,

           - határozati javaslatok szavaztatása,

           - a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,

          - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

    h,  a rend fenntartása

 i, a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.

    j,  tárgyalási szünet elrendelése, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény

                    felmerülésekor.

    k, az ülés bezárása.

(3)    A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (15. § (2) bek. alapján). A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

Napirend előtti témák és a napirend

25. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkültudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

Az előterjesztés

26. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a)minden a munkatervbe felvett és újtervezett napirenden kívülianyag;

b)a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)a polgármester;

b)az alpolgármester,

c)a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei;

d)a képviselő-testület tagja;

e)a körjegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a két, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével az öt gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a körjegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a)Az előterjesztés első része tartalmazza

– a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

– a tárgykört érintő jogszabályokat,

– az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, más közigazgatási szerv véleményét,

– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

– több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetését.

b)Az előterjesztés második része tartalmazza:

– az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

 

A sürgősségi indítvány

27. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásávallegkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b)Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

– a polgármester,

– az alpolgármester,

– a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

– a képviselő-testület tagja,

– a körjegyző.

c)Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d)Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 26. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

28. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a)az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b)az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

29. §

(1) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztőfigyelemmel a vitában elhangzottakraaz előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

30. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

31 §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Előszöraz elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 4 képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből legalább 3 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(3)   Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább 4 képviselőnek jelen kell lennie az ülésen és ebből mind a 4 képviselőnek igen szavazatot kell leadnia.

(4)    Minősített többségű „igen” szavazat szükséges:  

-          rendeletalkotáshoz,

-          a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás elbírálásához,

-          önkormányzati társulás létrehozásához, ahhoz való társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

-          megállapodás kötése külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás elhatározásához.

-          intézmény alapításához,

-          a képviselő-testület saját szervezeti-és működési szabályzatának elfogadásához,

-          képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.

-    körjegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez.

      (5)A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

      (6)A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

32. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a)a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről;

b)az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről;

c) 10 millió forintnál nagyobb összegű hitelfelvételről.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz eseténelrendeli a szavazás megismétlését.

33. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az e rendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásárólannak konkrét idejének megjelölésévelazonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

34. §

 

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját (év, hónap, nap) a következő minta szerint.

 (2) Kisecset község képviselő-testületének 1/1999(II.12.) számú határozata. Jegyzőkönyvbe foglalva: 1/1999 (II.12.) sz. határozat.

 (3)  A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

 (4) A képviselő-testület, a polgármester és a bizottságok a közigazgatási hatósági   eljárásokat hagyományos úton ( papír alapú ügyiratokon) végzik. Az elektronikus eljárás feltételeit a képviselő-testület idővel megteremti.

(5)  Hatósági szerződéstegyedi döntésselcsak a képviselő-testület köthet.

Kérdés és interpelláció

35. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 3 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntse alapján, 3 napon belül, írásban kell a választ megadni.

36. §

(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 2 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 3 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

37. §

A kérdésekről és az interpellációkról a körjegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

38. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b)rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c)ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

A jegyzőkönyv

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza :

   a, az ülés helyét, idejét

   b, a megjelent képviselők és meghívottak nevét

   c, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét

d, a távolmaradt képviselők nevét

e, a tárgyalt napirendi pontokat

f, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét

g, a tanácskozás lényegét

h, a hozzászólások rövid tartalmát

i, a szavazás számszerű eredményét

j, a határozathozatal módját

k, a meghozott határozat szövegét

l, a végrehajtásért felelős nevét

m, a végrehajtás határidejét

n, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására

o, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokra adott válaszokat.

 (2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és  mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a)eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a körjegyzőség hivatal irattárában;

b)az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének;

       c)Egy példányát a polgármester kapja és elhelyezi a Körjegyzőség kisecseti kirendeltségén.

 (5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételévelbetekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(6) A polgármester indítványozására a képviselő-testület jegyzőkönyv hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek, akiket ülésenként kell választani. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(7) A jegyzőkönyvek eredeti példányát naptári évenként be kell köttetni, melyről a körjegyző gondoskodik.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

40. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a)törvény felhatalmazása alapján;

b)az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;

c)a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;

d)bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;

e)helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;

f)a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

41. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a)a képviselő-testület tagja;

b)az önkormányzat bizottságai;

c)a polgármester, az alpolgármester;

d)a körjegyző;

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós  tárgyalására is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a körjegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint             történik:

a, A lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

b, A rendelet tervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

c, A képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is    tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a testület vita nélkül dönt.

d, A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(6) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab számmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő  minta szerint:

 

Kisecset községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/1999(II.12.) rendelete

a …(tárgy megnevezése)………ra/ról.

42. §

(1) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetésről a körjegyző gondoskodik.

(2) Helyben szokásos kihirdetési módnak minősül:

             - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés, illetve

             - a hivatalban való megtekintés lehetősége.