Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 1. Alapadatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők 1.1.1 Rendeletek 11/2017 (X.17.) Rendelet

11/2017 (X.17.) Rendelet

Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének

a 11/2017 (X.17.) önkormányzati rendelettel módosított

11 / 2009 ( XII. 19.). sz. rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

egységes szerkezetben

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi építés szabályzatáról szóló 16/2000 (XII.18.) számú helyi rendelet és módosításai egységes szerkezetbe foglalásával az alábbi rendeletet alkotja:

Általános Előírások

 

1. §

 

(1)   Kisecset község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) e rendelet állapítja meg.

(2)  Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

-    az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv.

-    az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/ 1997 (XII. 20.) korm. rendelet (OTÉK) előírásai

-    jelen rendelet és Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.

    -  36/2002 ( III.7) Kormányrendelet az OTÉK módosításáról,

    - a kulturális örökségvédelemről szóló 2001.évi LXIV tv. előírásai szerint szabad.

 

2. §

 

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

 

A területek Felhasználása

 

3. §

 

(1)   Jelen rendelet a község területét építési szempontból az alábbiak szerint osztja fel:

a)      beépítésre szánt (jelenleg is beépített és a továbbiakban beépítésre tervezett) területek

b) beépítésre nem szánt területek

 

(2)   A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)   A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről- a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4)   A további beépítésre szánt területen a tervezett rendeltetés megváltoztatása előtt:

a)      csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők

b)      terepszint alatti létesítmények- közművek kivételével- nem létesíthetők.

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Kisecseti Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

 

4. §

 

A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás és a közművek, közlekedés, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

 

 

 

Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei

 

5. §

 

(1)   Jelen rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2)   A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk jellege alapján az alábbiak szerint tagozódik:

1     ,Lakóövezeti egység

1.1, falusias lakó (FL)

2.Különlegesterület-felhasználási egységekre tagolt.

 

Lakóterület

 

6. §

 

Falusias lakóterület - FL. jelű

 

(1) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti létesítmények helyezhetők el:

(2) A létesítmények elhelyezésére építési telket kell kialakítani. Építményt csak olyan telken szabad elhelyezni, amely kielégíti az OTÉK 33. §. Előírásait.

(3) Az építési telken történő építmények elhelyezése feleljen meg az OTÉK 31. §. előírásainak.

(4) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni az OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerinti, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §. (1) bekezdése szerinti értelmezéssel.

(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) bekezdésében előírtak szerint kell elvezetni.

(6) A területen a közművek (elektromos, hírközlési) felszín feletti légvezetéken is vezethetők, faoszlopos-betongyámos tartószerkezeten.

(7)  Az épületek kialakításával és a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a telek határán mért hangnyomás szint:

                 - nappal (6-22 h)             50dB

                 - éjjel    (22-6 h ) a          40 dB  értéket ne haladja meg.

(8)  A lakóterület felhasználási egységen belül a konkrét beépítési feltételek tekintetében 5 övezetet (A, B, C, D, E) határoz meg.

(9)   A beépítés általános és övezeti feltételei valamennyi ott elhelyezkedő épületekre vonatkoznak.

(10) Az egyes övezetekben tartható állatok fajtáit és mennyiségét az Önkormányzat helyi állattartási rendeletben határozza meg.

(11) Építési teleknek az utcai telekhatártól mért 50 méteren túli 10 m-en belül építmény nem helyezhető el.

(12) Patakkal érintkező ingatlan esetében a patakmeder szélétől mért 10-en belül építmény nem helyezhető el.

(13)Melléképületet az utca felől nézve takartan kell elhelyezni, elő- oldal- és hátsókerti részen nem létesíthető. A lakó- és állattartó épület bejárata közötti méret legalább 10 m legyen.

(14)Pince és gépkocsi tároló az utca felől történő lehajtással nem helyezhető el.

(15)TV antennákat és szerelt kéményeket csak az utcától takart módon szabad alkalmazni.

(16)Valamennyi épületet (fő- és melléképületet) magastetővel kell ellátni, lapostető nem alkalmazható.

(17)Fóliasátor létesítése esetén annak magassági mérete nem haladhatja meg a 2,5 métert.

 

A jelű építési övezet beépítési szabályai

 

7. §

 

(1)   Az övezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak:

– Hrsz. 210-től 250-ig

– Hrsz. 45/2-től 57-ig

-  Hrsz. 60-tól 76-ig.

         Az érintett terület lehatárolódását a Szabályozási terv szerint kell értelmezni.

(2)    Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázatok adatai szerint kell meghatározni[1].

 

Építési mód

Övezeti

jele

Legkisebb

területe

m2

Legnagyobb

beépítettsége

%

Legnagyobb

szintterület

sűrűsége

Építmény

legnagyobb

magassága

m

Legkisebb

zöldfelület

%

Oldalhatáron álló

 

Lf

600

30

0, 35

K-4,0

60

 

 (3) Az övezetben lévő építési telkek méreteit és formáit jelen állapot szerint kell megőrizni. Telkeket összevonni a Hrsz. 46 és 47 kivételével, telket megosztani csak a Hrsz. 75 esetében szabad. Ún. nyeles telek kialakítása nem megengedett.

(4) [2].

(5) [3].

(6) Új beépítésnél, épület bővítésnél az építési vonal a szomszédos épületek adottságaihoz igazodjon[4].

(7)[5].

(8) Fehértől eltérő színezés esetén az építési engedély kérelemhez színterv készítése szükséges.

(9) Utcai kerítés létesítése esetén a kialakult utcaképtől idegen lábazatos, oszlopos díszkerítés nem engedélyezhető.

(10) Az „A” jelű övezetet- mint a település egyik legrégebbi részét- az önkormányzat „ falumegújítási” területnek nyilvánítja. A szükséges tanulmánytervet  készítetti és az abban foglaltakat a területet érintő építkezések (új épületek, átalakítások, bővítések, felújítások stb.) tekintetében érvényre juttatja.

 

„ B „ jelű építési övezet beépítési szabályai

 

8. §.

 

(1) Ezen övezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak: hrsz. 79, 101, 103, 209.

Az érintett terület lehatárolódását a Szabályozási terv szerint kell értelmezni.

(2) Az övezetbe tartozó telkeket és azok beépítési feltételeit az alábbi táblázat adatai alapján kell kialakítani és meghatározni:

Építési mód

Övezeti

jele

Legkisebb

területe

m2

Legnagyobb

beépítettsége

%

Legnagyobb

szintterület

sűrűsége

Építmény

legnagyobb

magassága

m

Legkisebb

zöldfelület

%

Oldalhatáron álló vagy

szabadon álló kialakult telek

Lf

600

30

0, 3

4, 5

80

Oldalhatáron álló vagy

szabadon álló új telek alakítás

Lf

1000

15

0,3

4,5

80

 

 

(3) A későbbi időszakokban megvalósuló intézményi és szolgáltatói létesítmények – a lakóépületek mellett- jelen övezet telkein belül kell elhelyezni.

(4) Az építési telek utcafronti mérete érje el a 20m minimumot.

(5) A 2. pont alatti telek beépítettségi, szintterület sűrűségi és zöldterület lefedettségi mutatóit az ingatlan  teljes területére kell számolni.

(6) A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadon álló legyen. Oldalhatáros esetben az oldalkert az egyik oldalon 1 m, a másikon 6 m legyen. Szabadon álló beépítési módnál az oldalkert legkisebb mérete 3-3m.

(7) A beépítési vonal kialakult esetben a jelenlegi helyen megtartandó. Új telekalakítás esetén 5 m.

(8) A létesítendő épület:

     A, Párkánymagassága ne haladja meg a 4,5m-t.

     B, Magastetővel, szimmetrikus, 35-45 fokos hajlásszögű fedélszékkel készüljön

     C, Héjazata természetes anyag legyen ( égetett agyag cserép, zsindely, nád stb. )mű- és hullámpala,     

        műanyag lemez fémlemez nem alkalmazható.

   D, Tetőablak „ ökörszem” vagy „ szénabedobó” formájú lehet, az ún. „kutyaól” forma nem építhető.

   E,  Tetősíkban fekvő ablak, illetve napkollektor mérete nem haladhatja meg tetősíkonként a 10%-ot.

   F,  Fehértől eltérő színezés esetén az építési engedély kérelemhez színezési terv készítése szükséges

   G, Utcai kerítés létesítése esetén a faluképtől idegen lábazatos, oszlopos díszkerítés nem létesíthető.

 

 „C” jelű építési övezet beépítési szabályai

 

9. §.

 

(1) Ezen övezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak:

   -hrsz. 1-től 21-ig

   -hrsz.42,43,44

   -hrsz. 252-től 267-ig

   -hrsz. 268,269

    Az érintett terület lehatárolódását a Szabályozási terv szerint kell értelmezni.

(2) Az övezetbe tartozó telkeket és azok beépítési feltételeit az alábbi táblázat adatai alapján kell kialakítani és meghatározni.

 

Beépítési módja

Övezeti

jele

Legkisebb

területe

m2

Legnagyobb

beépítettsége

%

Legnagyobb

szintterület

sűrűsége

Építmény

legnagyobb

magassága

m

Oldalhatáron álló kialakult telek esetén

Lf

K

10

0,2

3,5

Oldalhatáron álló új telek esetén

Lf

1500

8

0,2

3,5

 

(3) Meglévő nagyméretű telkek megosztásával kialakítandó új telek esetén az utca oldalán a telekszélesség éje el a 16 méteres minimumot ( az új és megmaradó telek esetében is. ) Ún. „ nyeles telek „ nem építhető be.

(4) A hrsz .258 és 259, valamint a hrsz. 261 és 262 ingatlanok csak telekösszevonás után építhetők be.

(5) A beépítési mód oldalhatáron álló legyen. Az oldalkert mérete a kisebbik oldalon 1 m, a nagyobbik oldalon 5 m legyen.

(6) Az előkert mérete 3-10 m legyen, igazodjon a kialakult állapothoz. Az előkert méretét a helyszíni viszonyok alapján az I. fokú építési hatóság állapítja meg. Egyéb esetekben az előkert mérete 5 m legyen.

(7) A telek beépítettségére , szintterület sűrűségére és zöldterületi lefedettségére vonatkozó értékeket az ingatlan teljes területére kell figyelembe venni.

(8) A létesítendő épület:

     A, Szélességi mérete ne haladja meg a 8,5 m-t.

     B, Magastetős legyen, az utca felé néző homlokzat oromfalasan készüljön.

     C, A párkány magassága ne haladja meg a 4.5m-t.

     D, A tetőforma szimmetrikus, hajlásszöge 35-45 fok között legyen.

            E, A tető héjazata hagyományos anyagú legyen  műanyag lemez, bitumenes anyag, fém nem használható.

(9) Fehértől eltérő színezés esetén az építési engedély kérelemhez színezési terv készítése szükséges.

(10) Utcai kerítés létesítése esetén lábazatos, oszlopos díszkerítés nem építhető.

 

 „D” jelű építési övezet beépítési szabályai

 

10. §.

 

(1)   Ezen övezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak: hrsz. 22-től hrsz. 40-ig.

       Az érintett terület lehatárolódását a Szabályozási terv szerint kell értelmezni.

(2)   Az övezetbe tartozó telkeket és azok beépítési feltételeit az alábbi táblázat adatai alapján kell kialakítani és meghatározni:

 

Beépítési módja

Övezeti

jele

Legkisebb

területe

m2

Legnagyobb

beépítettsége

%

Legnagyobb

szintterület

sűrűsége

Építmény

legnagyobb

magassága

m

Oldalhatáron álló kialakult telek esetén

Lf

K

De min.600

12

0,2

3,5

Oldalhatáron álló új telek esetén

Lf

1000

10

0,2

3,5

 

(3) Új telekalakítás esetén az utcai oldalon mért telekszélesség min. 20 m legyen (az új és a régi telkek esetén is). Ún. nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(4)A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadon álló legyen.

    Az oldalkert minimális mérete oldalhatáron álló beépítés esetén, a kisebbik oldalon 1 m, illetve a nagyobbik oldalon 6 m, szabadon álló beépítési mód esetén pedig 5-5m.

(5)Az előkert mérete 3-10 m legyen, és igazodjon a meglévő beépítéshez, illetve a terep adottságaihoz. Pontos méretét –helyszíni szemle alapján- az I. fokú építési hatóság határozza meg.

(6) A telek beépítettségének, szintterület sűrűségének és zöldterületi lefedettségének a 2. bekezdésében meghatározott értékeit az ingatlan teljes területének figyelembe vételével kell számba venni.

(7) A létesítendő épület:

          A, Az utcára merőleges hossztengellyel legyen elhelyezve.

          B, Magastetős legyen, és az utca felé néző homlokzat oromfallal készüljön.

          C, A párkány mérete az utcai oldalon ne haladja meg a 3,5 m-t.

          D, A tetőforma szimmetrikus, hajlásszöge 35-45 fok közötti legyen, amennyiben tetőablaka készül „ökörszem” vagy „szénaledobó” formájú legyen.

         E, Tetősíkban fekvő ablak, illetve napkollektor mérete-mennyisége ne haladja meg a tetősíkonként a 10%-ot.

                              F, A tető héjazata anyaga hagyományos legyen,fém-, műanyag-, bitumenes fedőanyag nem alkalmazható.

(8)    Fehértől eltérő homlokzati színezés esetén az építési engedélyezési kérelemhez színezési terv készítése szükséges.

(9)    Utcai kerítés létesítése esetén lábazatos, oszlopos díszkerítés nem építhető.

 

„E” jelű építési övezet beépítési szabályai

 

11. §.

 

(1)  Ezen övezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak:

   - Hrsz.104-től hrsz.208-ig,

   -hrsz. 163 és 164 telkektől délre eső részen tervezett új telekosztások.

      Az érintett terület lehatárolódását a Szabályozási terv szerint kell értelmezni.

(3)   Az övezetbe tartozó telkeket és azok beépítési feltételeit az alábbi  táblázat alapján kell kialakítani és meghatározni:

 

Építési mód

Övezeti

jele

Legkisebb

területe

m2

Legnagyobb

beépítettsége

%

Legnagyobb

szintterület

sűrűsége

Építmény

legnagyobb

magassága

m

Legkisebb

zöldfelület

%

Oldalhatáron álló vagy

szabadon álló kialakult telek

Lf

K

De min. 900

15

0, 3

4, 5

80

Oldalhatáron álló vagy

szabadon álló új telek alakítás

Lf

1500

15

0,3

4,5

85

 

(3) Új telekalakítás esetén, az utcai oldalon mért telekszélesség min. 20 m legyen ( az új és megmaradó esetén is). Ún. nyeles telek kialakítás nem engedélyezhető.

(4) A hrsz. 117 és 118 telkek csak összevonás után építhetők be.

(5) A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadon álló lehet.Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítési mód esetén a kisebbik oldalon 1 m, a nagyobbik oldalon 6 m legyen, szabadon álló esetben pedig 5-5 m.

(6) Az előkert mérete kialakult esetben 3-10 m legyen, új telekalakítás esetén pedig 5 m.

(7) A telkek beépítettségének, szintterület sűrűségének és zöldterületi lefedettségének a 2. bekezdésében meghatározott értékeit az ingatlan teljes területének figyelembe vételével kell meghatározni.

(8) A létesítendő épület:

         A, Az utcára merőleges hossztengellyel legyen elhelyezve.

         B, Magastetős legyen, és az utcára néző homlokzata oromfallal készüljön.

         C, A párkányméret az utcai oldalon ne haladja meg a 4,5 m-t.

         D, A tetőforma szimmetrikus, hajlásszöge 35-45 fok közötti legyen, amennyiben tetőablak készül „ ökörszem” vagy „szénabedobó” formájú legyen.

        E, Tetősíkba fekvő ablak, illetve napkollektor mérete-mennyisége ne haladja meg tetősíkonként a 10 %-ot.

       F, A tető héjazati anyaga hagyományos legyen, fém-, műanyag-, bitumenes anyag nem alkalmazható.

(9) Fehértől eltérő homlokzati színezés esetén az építési engedélyezési kérelemhez színezési terv készítés szükséges.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

 

12. §

 

(1)   A különleges terület sajátos beépítettségű terület

(2)   A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:

-          a temető

-          a sportpálya

-          dögkút

Temető

 

13. §.

 

(1)   A területek kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető,temetkezési hely, kegyeleti emlékhely emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. Törvény 3.§. (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.

(2)   A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8. §. (1), 37.§. (1) és (2) pontjai alapján kell eljárni. A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3)   A temető területén csak olyan épületek helyezhetők el, amelyek funkciója összefügg a temetkezéssel: ravatalozó, szerszámoskamra, WC, mosdó, hulladékgyűjtő.

(4)   Az építmények magas tetővel kerüljenek kialakításra . A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótfonalból készüljön.

(5)   Sírbolt (kripta) párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, alapterülete a 2x2 métert, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.

(6)   Síremlék magassága ne haladja meg a 200 cm-t. Állékonyságáról az építetőnek kel gondoskodni.

(7)   A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.

(8)   A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 2 %, a legkisebb zöldterület 40 % lehet.

 

 

Sport terület

 

14. §

 

(1)   A sportpálya területét a Szabályozási terv jelöli (hrsz. 271/2). A jelölt ingatlant más célra felhasználni nem szabad.

(2)   A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el ( öltöző, szertár, lelátó, klubház,) max. 2%-os beépítéssel.

(3)   A gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani..

(4)   A legkisebb zöldterület 80 % kell, hogy legyen.

 

Dögkút

 

15. §.

 

(1)   Helyét a Szabályozási terv jelöli.

(2)   500m-es védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.

(3)   A dög kutat az Önkormányzat 2 éven belül, de legkésőbb 2005.12.31-ig megszünteti. Ezt követően az 50 kg súlyt meghaladó állati hullákat az arra hatósági engedéllyel rendelkező szervezeteknek kell átadni ártalmatlanításra. Kapcsolatosan figyelembe kell venni a 33/200 (III.7.) Korm. rendelet 4. §. E, és f pontjainak előírásait.

 

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

 

16. §

 

(1)   Beépítésre nem szánt területek

- Közlekedési és közmű

- Zöld felület, park

- Erdő

  - Mezőgazdasági

 - Vízgazdálkodási terület

           A terület felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

(2)    A egyes övezetek beépítettségének maximuma- egyéb előírás hiányában- nem haladhatja meg a teljes terület 5%-át.

Közlekedési és közműterületek

 

17. §

 

(1)A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, járdák, gyalogutak, gk. várakozó helyek, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)A területen az OTÉK 26. § (+) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

 

 

UTAK ÉS SZABÁLYOZÁSI SZÉLESSÉGEK

 

Országos közutak

 

18. §

 

(1)    Kisecset közigazgatási területét egy országos közút, a 21154 sz. érinti. Belterületi szakasza a Kossuth út és Petőfi út egy-egy szakasza. Kezelője a Nógrád megyei Közútkezelő Kht.

(2)   A közút szabályozási szélessége 14 m. Védőtávolsága a külterületi részeken 50 m.

(3)   A jelölt szabályozási szélességen belül építményt elhelyezni nem szabad.

(4)   Védőtávolságán belül építményt csak az illetékes Közútkezelő Kht. Előzetes engedélyével lehet..

Helyi gyűjtő utak

 

19.§

 

(1) A településen belül gyűjtő útnak minősül:

-Szabadság út

-Akácfa út

-Hrsz.4302 út

-Hrsz. 4124, 4103, 4105, 4119, 4210 utak a csatlakozó gyalogúttól nyugatra eső része

                           - Hrsz. 0157/1 út

(2) A gyűjtő utak szabályozási szélessége – melyet a közlekedési terv mintakeresztszelvényei szerint kell értelmezni- 14 m.

(3) A Szabályozási terven belül építményt elhelyezni nem szabad.

 

20. §

 

(1)  Az előző, 18. §. És 19. §-ban említett utakon kívül valamennyi meglévő és új kialakítású belterületi út lakóútnak minősül..

(2)   Lakó utak szabályozási szélességei: - 14 méter

(3) A szabályozási szélességen belül építményt elhelyezni nem szabad.

(4) Az utak esetében jelölt fordulók helyét beépíteni, illetve más célra felhasználni nem szabad.

 

Gyalogutak

 

21. §.

 

(1)   Gyalogútnak minősülnek az alábbi utak:

-          hrsz. 17

-          hrsz.52

-          hrsz.99 és 81

-          hrsz 167-es útnak a hrsz. 180,181,182 és 174/10, valamint a hrsz. 163 és 164/1 ingatlanok közötti szakasza

(2)   A gyalogutak szélessége min. 3 m, illetve jelenlegi méretben kell megtartani ( amennyiben most 3 m-nél szélesebb)

Kerékpárút

 

22. §.

 

(1)   A Szerkezeti és Szabályozási terv kerékpár kiépítésére biztosít helyet:

-          A 21154 sz. út mellett a község belterületi szakaszáig

-          A Szabadság út mellett, illetve a Szabadság út és tóparti kertművelésű területek között.

(2)   A kerékpárút céljára kijelölt terület más célra nem vehető igénybe.

(3)   A kerékpárút szabályozási szélessége min. 4 m, illetve a Szabadság út mellett az út mintakeresztszelvény szerinti méret.

 

Gépkocsi parkoló

 

23. §.

 

(1)   A templom, ill. a temető kiszolgálására gk. parkoló cáljára (16db) parkoló helyet biztosít a Szabályozási terv).

(2)   Ezen területet beépíteni, illetve más célra felhasználni nem szabad.

 

Külterületi utak

 

24. §.

(1)  A külterületi utak közül gyűjtőútnak minősül:

-hrsz.4302

- hrsz.4124-4103 utak

(2) Az előző (1) pontban nem említett összes többi út mezőgazdasági földút.

(3) Szabályozási szélesség a gyűjtő utak esetében 20 m, a többi útnál 12m.

(4) A külterületi utakat jelenlegi nyomvonalukon kell megtartani. Azokat megszüntetni (beszántani), illetve rajtuk a közlekedést akadályozni nem szabad.

 

ZÖLD TERÜLETEK

 

25. §

 

(1)   A községben meglévő és új kialakítású közös használatú zöldterületeket a Szerkezeti és Szabályozási tervek jelölik és lehatárolják. Ezen területek:

-          hrsz.31/1

-          hrsz. 59

-          hrzs.80-91 és hrsz.92-99-ig

-          hrsz.185-193 ingatlanokkal szembeni terület

-          hrsz. 198/2 és hrsz. 200 ingatlanok között a Kossuth L. út déli oldalán

-          hrsz. 59 hrsz. 164/2, 164/3, 164/4 ingatlanok

(2) A zöldterületeken építményt elhelyezni nem szabad. Kivétel: képzőművészeti emlék, játszótér elemei.

(3)Az érintett ingatlanokon a burkolt felület nem haladhatja meg a teljes terület 5%-át.

(4) A közös használatú zöldterületeket úgy kell kialakítani, hogy megközelítse a mozgáskorlátozottak és gyermekes kismamák részére is alkalmas legyen.

 

ERDŐS TERÜLETEK

 

26. §

 

(1)  Az erdő fogalmát az OTÉK 28.§. szerint kell értelmezni.

(2)  A község erdőterületei gazdasági és védelmi célú területek.

(3) Az érintett ingatlanokon csak a gazdálkodáshoz kapcsolódó funkciójú létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdő összefüggő területe eléri a 10 hektár mértéket. Védelmi célú erdőben építeni nem szabad.

(4) Erdőnek minősülő területen történő építkezés, illetve művelési ág változtatás esetén ki kell kérni az illetékes erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság véleményét.

 (5) Földmozgásosnak minősülő ún. „tarra-vágásos” módszerrel kitermelést folytatni nem szabad. Ezen erdők véderdőnek minősülnek, s ezen tényt a tulajdonlapon be kell jegyeztetni. Továbbá az Erdészeti Szakszolgálat felé kezdeményezni kell a védelmi rendeltetést és tarra vágási tilalmat.

(6)Az Önkormányzat véderdőnek minősíti a tóparti hrsz. 03/1 és 0156/2 ingatlan teljes területét, valamint az előző pont szerinti földmozgásos területre eső ingatlanok. Új véderdő létesítendő a lakóterület és a juhhodály közötti területeken.

Mezőgazdasági terület

 

27. §

 

(1)   A mezőgazdasági területek fogalmát az OTÉK 29.§. (1) bekezdése szerint kell értelmezni. Mezőgazdasági területnek minősül a Bodonyi tó partja mentén lévő kertművelésű terület is, melynek szabályozási kérdéseit a 28. §. előírásai rögzítik.

(2)  A területen építményt elhelyezni az alábbiak szerint szabad:

a)     1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

b)    1000-2000 m2 területnagyságú telken (nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével) 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.

c)     2000 m2-t meghaladó területű teleken építmény 2 %-os beépítettséggel építhető.

   d) Lakóépület szőlő, gyümölcs és kert művelési ág kivételével -10000 m2-t meghaladó telken      1%-os beépítéssel helyezhető el. A lakóház építésének további feltétele a közterületről történő közvetlen megközelítés lehetősége, valamint a keletkező szennyvizek és szemét szakszerű kezelésének megoldása.

e)      A létesítendő épületek magas tetővel, max. 4.5.m-es párkánymagassággal, és a táj építészeti hagyományait figyelembe vevő architektúrával készüljenek.

f)       Dombtetőre, illetve hegygerincre építmény nem helyezhető el. Adott esetben követelmény, hogy az építmény tetőzetének gerincmagassága ne haladja meg a hegygerinc abszolút magassági értékét.

(3) Birtokközpontot (majort) a 36/2002. (III.7.) korm. rendelet előírásai szerint lehet kialakítani. Birtokközpontban szolgálati lakás létesíthető, annak mértéke azonban nem haladhatja meg a teljes beépítés 10%-át.

(4) Nagy állattartó telep és lakóövezet közötti védőtávolság min. 1000m legyen, mely távolság 500 m-re csökkenthető, ha erre konkrét természetvédelmi lehetőséget ad.

(5) Döghússal táplálható állatok tartására szolgáló létesítmény és lakóépület közötti távolság min. 1000 m legyen.

(6) A 065 hrsz.-on lévő állattartó telep további bővítése nem engedélyezhető,a lakóövezet és az állattartó épület közötti nem megfelelő védőtávolságra tekintettel. A lakóövezet és állattartó épület közötti – jelenleg legelőként nevesített- földrészen kell telepíteni.

(7) Tervezett természeti, illetve ökológiai területen tervezett építés esetén ki kell az illetékes természetvédelmi hatóság véleményét.

(8) Mezőgazdasági területet művelés alól kivonni csak az illetékes földhivatal engedélye és feltételei szerint lehet.

(9) A községet átszelő patak mentén, a külterületen meglévő zsombékos-nádas részeket jelen állapotukban kell megtartani.

 

Kertművelésű terület szabályozása

 

28. §

 

(1) jelen § szabályai a Bodonyi tó partján lévő, korábban kiparcellázott (zártkerti) ingatlanokra vonatkoznak.

(2) A parcellák méreteit kialakultnak kell tekinteni. Szorgalmazni és támogatni kell a kialakított telkek összevonását. Olyan telekalakítás (telekmegosztás) nem engedélyezhető, amely a jelenleginél kisebb telekméretet eredményez. Nem engedélyezhető nyeles telek kialakítása sem.

(3) Az ingatlanon csak a kertműveléshez kapcsolódó funkciójú építmények helyezhetők el: terméktároló, szerszámtároló, pince-présház, illetve 1 db max. 18 m2-es pihenőhelyiség a hozzá tartozó tisztálkodó helyiséggel (zuhany és WC).

     Lakóház csak 2000m2-t meghaladó telekméret esetén- telkenként 1 db lakóépület- engedélyezhető. Nem engedélyezhető ipari tevékenység, egyéb zajjal járó tevékenység (faüzem, daráló) nagyüzemi állattartás, nagyüzemi tárolás.

(4)A hrsz. 4121, 4122, 4123 és a 4036 ingatlanokat beépíteni nem szabad, azokat közösségi célra kell fenntartani.

(5) A beépítés maximuma nem haladhatja meg a teljes terület 3 %-át, a szintterület sűrűsége a 0,2 értéket. A zöldterület lefedettsége érje el a 95%-os értéket.

(6) Az építményt a telken utcai oldaltól mért 5-25 m-es övezetben kell elhelyezni. A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadon álló legyen. Az előkert mérete min. 5 m, az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítési mód esetén min. 6 m, szabadon álló beépítési mód esetén pedig  min, 3-3 m legyen. A hátsókert mérete nem kevesebb 6 m-nél.

(7) Az egyes építmények közötti védőtávolság feleljen meg az OTÉK 36.§. és 37.§. előírásainak.

(8) Az épületet természetes építőanyagból kell megvalósítani (kő, tégla, natúr fa, cserép stb.).Műanyag, fém, profilüveg, ragasztott falemez stb. homlokzaton megjelenő formában nem alkalmazható. Ugyancsak nem alkalmazható szürke színű tetőfedő anyag (pala, hullámpala). Nem engedélyezhető bódék, karosszériák telepítése.

(9) Az építményeket földszintesen vagy magastetővel kell kialakítani. Lapostető nem építhető. A párkány mérete ne haladja meg a 3 m-t a rendezett terepszint felett.

(10) Az építmény elhelyezéséhez szükséges tereprendezés kapcsán 120 cm-nél magasabb bevágás és töltés nem készíthető. A lábazat mérete a hegy felőli oldalon ne haladja meg a 40 m-t.

(11) Dombtetőre, ill. hegygerincre építmény nem helyezhető el. Kapcsolatosan követelmény, hogy a tetőszerkezet magassága ne haladja meg a hegygerinc abszolút magassági méretét.

(12) A tó szélétől mért 100 m-en  belül építmény nem helyezhető el.

(13) Kerítés építés esetén tömör falazott, valamint lábazatos díszkerítés nem építhető.

(14) A kertművelésű területen szélkerék nem telepíthető.

(15) A kertművelésű terület egyes ingatlanjain építési engedély nélkül felépített építmények esetében  fennmaradási engedélyezési terv benyújtására kell kötelezni a tulajdonosokat. Ezzel párhuzamosan az építési szabályoknak és szakmai előírásoknak nem megfelelő építmények, valamint az ún. bódék esetében intézkedni szükséges azok megszüntetésére.

(16) Építmény létesítésére építési engedély, illetve használatba vételi engedély csak abban az esetben adható, ha az ingatlanokon keletkező szennyvíz kezelése szakszerűen megoldott, és nem áll fenn a talaj szennyeződésének veszélye.

 

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

 

29. §.

(1) Ezen övezetbe tartoznak.

       - A Bodonyi tó Kisecset közigazgatási területére eső része

       - A községet átszelő vízfolyás, az Ecseti patak

       - A falu középső részén kialakítandó új álló vízfelület

(2) Bodonyi tó kapcsán:

A, A tó vizét elsősorban horgászat és csónakázás céljára szabad felhasználni. Strand kialakítása csak a tó vizének egészségügyi vizsgálata, és a tó fenekének strandolás céljára való előkészítése után kerülhet sor.

B, A tó partját 50 m-es szélességben szabadon kell hagyni. Biztosítani kell a vízfelület mindenkori körüljárhatóságát, és kezelhetőségét.

C, A tó közelében csak a sporthorgászat és a vízisport célját szolgáló, földszintes magastetős épületek helyezhetők el.Horgászstég csak fából készíthető, maximális terjedelme 6 m2 lehet. A stégre semmilyen felépítmény nem helyezhető. Mindenféle építmény elhelyezése kapcsán be kell szerezni az illetékes vízügyi szervek jóváhagyó véleményét.

D, A tó vizének szélétől lakóépületet 100m-en belül, állattartó telepet 1000m-en belül elhelyezni nem szabad.

(3) Élő vízfolyás kapcsán:

 A, A patak medrének szélétől mért 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, ott építményt elhelyezni nem szabad. Közlekedés és közműfektetés céljára azonban igénybe vehető.

 B, A patak medrét elzárni a víz természetes elfolyását gátolni, ott szemetet, hulladékot elhelyezni, vegyi anyaggal szennyezni, oda szennyvizet bevezetni tilos. A patak medre felett hidat, illetve átereszt létesíteni csak az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával, és engedélyezett műszaki terv alapján szabad.

(3)Libaúsztató tó

A, Helyét a Szerkezeti és Szabályozási terv jelöli ki.

B, A tavat úgy kell a meglévő meder mélyítésével és a vízfolyás elrekesztésével kialakítani, hogy a víz mélysége ne haladja meg a 100 cm-t.

C, Kapcsolatosan be kell szerezni az illetékes vízügyi szervek, a Bükki Nemzeti Park jóváhagyását, és a létesítés építési engedélyét.

D, A vízfelület teljes körüljárhatóságát biztosítani kell.

 

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

 

30. §

 

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz-, és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai és kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

 

31.§.

 

(1) Az építési teleknek építmények elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

(2)   Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén egyéb előírás hiányában 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.

(3)   Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. § és 34. § szerinti előírásai tartalmazzák.

(4)   Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

(5)   Az építmények közötti távolságokat az OTÉK 36. § és 37. § előírásai szabályozzák, valamint az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(6)    A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

 

Építmény elhelyezése közterületen.

 

32. §

 

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetésétől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől

(2)Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó- az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az  OTÉK 39.§.(2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat..

 

33.§.

 

(1)   Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. Előírásai szerinti gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2)   Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.

(3)   Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

 

 

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

 

Általános előírások

 

34. §

 

(1) Közüzemi közműhálózatok és az azokhoz kapcsolódó létesítmények számára vagy közterületen vagy az üzemeltető telkén kell területet biztosítani.

(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. A szolgalmi jogértelmezését és gyakorlását lehetőségét a mindenkor érvényes törvényes rendeletek szabályozzák.

(3) Közműhálózat és létesítményeinek védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető vélemények kikérése után végezhető.

(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6)Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSZ. 7487/2-80 és MSZ 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.

(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni nem szabad.

(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.

A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.

 

 

Vízellátás

 

35. §

 

(1) Új épület építése vagy meglévő rendeltetésének megváltoztatása, illetve használatba vétele akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás (OTÉK 46. § előírásai szerint) és a szükséges tűzoltóvíz biztosított.

(2)Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.

(3) Amennyiben az építési telekkel érintkező közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetében az arra való csatlakozás kötelező. Meglévő épületeknél- amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, egy éven belül a vízvezeték hálózatot be kell vezetni.

(4) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

 

Szennyvízelhelyezés

 

36. §

 

(1) Helyi szennyvíztisztító telek megvalósíthatóságára biztosított területet más célra felhasználni nem szabad.

(2)A közüzemi szennyvízhálózat kiépítése után új építményt létesíteni csak az arra való rácsatlakozással szabad.

(3)A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerűen megépített közműpótló berendezést kell alkalmazni.!

(4) A közműpótló berendezéseket az érintett építési telken belül kell elhelyezni. Az összegyűjtött szennyvizet csak legális befogadóba szabad üríteni.

(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6) Szennyvizet talajban elszikkasztani nem szabad.

 

Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés

 

37. §

 

(1)  Az egyes építési telkek csapadékvíz elvezetését az OTÉK 47. § (5)- (10) pontjai szerint kell megoldani, illetve kezelni.

(2)  Az élő vízfolyások rendezett partélétől10-10m-es szélességű sáv (kezelési sáv) szabadon hagyandó –karbantartás céljából.

(3)Élő vízfolyások területén és azok kezelési sávjában bármilyen építési tevékenység és infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(4) Élő vízfolyás vagy időszakos vízelvezetés számára létesített árok esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árkok beszántása vagy eltömedékelése) nem engedélyezett.

(5) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984 (II.7.) OVH sz. rendelkezésben előírt határértéknek.

Villamos energia ellátás és hírközlés

 

38. §

 

(1) A villamos energia ellátást a településen oszlopokra szerelt légvezetéken vezethetők. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.

(2)Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)

(3)[6].

 

Hulladék elhelyezés

 

39. §.

(1)   A háztartásokban keletkező- különleges kezelést nem igénylő- kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik. A szemét elhelyezése a romhányi szeméttelepen történik.

(2)   Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék ( pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.

(3)   Illegális hulladék- lerakóhelyeket létesíteni tilos.

(4)   A kertművelésű területen keletkező hulladék szervezett kezelése céljából az Önkormányzat konténereket helyez el közterületen, és biztosítja azok rendszeres elszállítását és kiürítését.

(5)   Építési telken keletkezett hulladékot- annak elszállításáig- csak saját telken lehet tárolni.

 

MŰVI  ÉRTÉKVÉDELEM

 

Országosan védett építészeti értékek

 

40. §

 

(1)   Kisecset községben országos védettséggel bír a Római katolikus templom együttes.

(2) A védettség kiterjed a hrsz. 209 ingatlanon lévő valamennyi építményre, azok funkciójára, tömegére, külső és belső megjelenésére, a meglévő anyagokra és szerkezetekre, a belső berendezés tárgyakra és képzőművészeti emlékeire.

(3) Az érintett ingatlan kapcsán az építési hatósági feladata a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik.

(4) A védett épület védőkötelékébe eső ingatlanokon történő építkezések esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik.

 

Helyi védettségű épületek

 

41.§

 

(1) Az Önkormányzat helyi védelmet rendel el az alábbi épületekre:

     - Petőfi út 39. (hrsz.78,)

     - Kossuth út 10. (hrsz.56.)

     - Kossuth út 37. (hrsz.244.)

      -Petőfi út 37. (hrsz.77.)

(2) A védettség kiterjed az előző-(1)- pont alatti épületek tömegére, az utca és udvar felé néző homlokzatokra, az itt megjelenő anyagokra-szerkezetekre, a tető formájára és fedési anyagára.

 

Régészeti lelőhelyek és emlékek védelme

 

42. §.

 

(1) A község területén nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv feltünteti. ( hrsz.209/2)

(2) A 2001. évi LXIV. Törvény 11.§-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeket- a fenntartható használat elvének figyelembe vételével- csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük.

(3) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka  ( bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb. ) illetve telekalakítási eljárás engedélyezetése során a 2001. évi LXIV. Törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját ( 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. ) szakhatóságként előzetesen meg kell keresni és a engedélyeztetési eljárásba be vonni.

(4) A 2001.-évi LXIV. Törvény 24.§-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, a felfedező ( a munka felelős vezetője) köteles:

4.1. A tevékenységet azonnal abbahagyni és azt az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.

4.2. Haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

4.3. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint- a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni kell.

4.4 Az illetékes múzeum a bejelentést követően köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak is megküldeni.

4.5. Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletek nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.

4.6. Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben- végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilvánítja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható a munka folytatható.

(5) A 2001. évi LXIV törvény 22.§-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerüli. Ha a lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megvalósításának megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi ( X.18.) NKÖM rendelet 14.§.-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel.

 

Táj- és természetvédelem

 

43. §

 

(1) Kisecset községben országosan vagy helyi rendelettel védett táj-és természeti érték nem szerepel nyilvántartásban.

(2) A Szabályozási terven jelölt tervezett természeti és ökológiai területeket. Az érintett ingatlanokon művelési ágat váltani, és építményt elhelyezni csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével szabad.

(3) A patakot kísérő, külterületi részen lévő nádas –zsámbékos részeket jelenlegi állapotukban kell megtartani. Azokat feltölteni nem szabad.

 

Környezetvédelem

 

44. §

 

(1)  A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001 (II.14.) korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(2) Légszennyezettség szempontjából a tervezett természeti területeken a 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM, a 23/2001.(IX.13.) KÖM és a 10/2001 (IV.29.) KÖM rendeletekben előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység végezhető, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyeknek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szerkezeti és Szabályozási tervben meghatározott terület felhasználási egységre a rendeletekben előírt kibocsátási határértéket.

 

 

45. §

 

(1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és ( vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM.sz. együttes rendeletben foglaltaknak.

(2)Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja..

(3)A háztartásban keletkező hulladékot kukákban, konténerekben kell gyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre. A gyűjtés lakossági, a szállítás önkormányzati feladat.

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló, vagy- ha a létesítés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető

(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

 

Egyéb előírások

 

46. §

 

(1)  A település közigazgatási területén készített geotechnikai, illetve talajmechanikai szakvéleményt meg kell küldeni a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalának.

(2)Mindennemű bányászati tevékenység csak az illetékes bányahatóság engedélyével történhet. Jogosulatlan bányászati tevékenység az 1993. évi XLVIII Törvény 41.§. szerinti büntetendő cselekmény.

(3) Mezőgazdasági területet belterületbe vonni, beépítésre szánt területté nyilvánítani csak a művelési ágból való kivonás után lehetséges.

(4) Az Önkormányzat külön jogszabályban intézkedik:

     - az állatok tartásának

     - háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának

     - közterületek igénybevételének rendjére.

(5) Építési engedély- az I. fokú építési hatóság részéről- csak az Önkormányzattal történő előzetes egyeztetés alapján adhatók ki.

 

47. §.

 

(1) Építmények konkrét-részletes létesítési előírásaira (rendeltetésekre vonatkozó követelményekre, az egyes helyiségekre, szerkezetekre, anyagokra, berendezésekre stb.) az OTÉK 50. §-100. §- ait kell alkalmazni.

(2) Lakókocsi vagy 20 m2-nél nagyobb összfelületű sátor legfeljebb 1 hónap időtartamra helyezhetők el. Belterületen az utcafronttól legalább 10 m, a többi határtól legalább 6 m védőtávolságot kell tartani.

(3) Cég-illetve reklámtábla építési telkenként 1 db helyezhető el max. 1 m2 méretben és fénykibocsátás nélkül. Ún. „óriásplakát” telepítése a község egész területén tilos. Ugyancsak tilos nem helyi vállalkozást hirdető, és útbaigazító táblák kitétele.

(4) A beépítésre szánt területeken ingatlanonként csak egy behajtó hely alakítható ki az utca felől.

 

Tilalmak és korlátozások

 

48. §

 

(1)Országos közút melletti telken, annak az út szélétől mért 50 m-en belüli részén építményt csak külön jogszabály előírásai szerint szabad elhelyezni.

(2)A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése, illetve meg lévő ásott kútból történő víz vétele tilos!

(3)A Bodonyi tó partjaitól mért 500 m-en belül növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.

 

 

Záró rendelkezések

 

49. §

 

(1)  E rendelet 2010 január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 6/2005 (IV.25) sz. rendelete.

(2)  A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

 

Kisecset,  2009 december  17.

 

 

Kihirdetve: 2009 december  19.                                                       


[1]módosította: 11/2017. (X.17.) sz. ÖR 1.§. hatályos 2017.október 17. napjától.

[2] hatályon kívül helyezte: 11/2017. (X.17.) sz. ÖR 2.§. hatályos 2017.október 17. napjától

[3] hatályon kívül helyezte: 11/2017. (X.17.) sz. ÖR 3.§. hatályos 2017.október 17. napjától

[4] módosította.11/2017. (X.17.) sz. ÖR 4.§. hatályos 2017.október 17. napjától

[5] hatályon kívül helyezte: 11/2017. (X.17.) sz. ÖR 5.§. hatályos 2017.október 17. napjától

[6] hatályon kívül helyezte: 11/2017. (X.17.) sz. ÖR 6.§. hatályos 2017.október 17. napjától