Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 1. Alapadatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők 1.1.1 Rendeletek 15-2009.(XII.19.) Helyi iparűzési adó

15-2009.(XII.19.) Helyi iparűzési adó

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 

15 / 2009 ( XII.19.) rendelete

 

a helyi iparűzési adóról

 

 

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárvaa helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény ( a továbbiakban: Ht.) 1.§.-ának (1) bekezdésében és 6.§.-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról szóló 23/2004(XII.17.) számú helyi rendelet és módosításai (a dőlt betűs szöveg a Ht. szövege) egységes szerkezetbe foglalásával az alábbi rendeletet alkotja:

 

A rendelet hatálya

 

  1. §

 

A rendelet hatálya Kisecset község közigazgatási területén végzett vállalkozási tevékenységre terjed ki.

Adókötelezettség, az adó alanya

 

2. §

 

(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység)

(2) Az adó alanya a vállalkozó ( Ht. 35.§.)

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség,- illetőleg jövedelem szerzésre  irányuló  tevékenysége ( Ht. 36.§.)

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén ( telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a.)  piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

   c.) bármely – az a , és b, pontba nem sorolható- tevékenysége, ha annak folytatásából  közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzata illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (Ht.37.§.)

 

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

 

3. §

 

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

 

4. §

 

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapján – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Ht. Mellékletében meghatározottak szerint  megosztania.

(3) Átalányadózó magánszemély vállalkozó a Ht. 39/A .§.-a, egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó ( EVA) az adó alapját a Ht. 39/B.§.-a alapján is megállapíthatja az adó alapját.

Adóalap mentesség, adómentesség, adókedvezmény

5. §

 

(1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, akinek a Ht. 39.§.(1) bekezdése, illetőleg a 39/A §-a, vagy a 39/B §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

(2) Ha a vállalkozó (1) bekezdés szerinti vállalkozási szintű adóalapja meghaladja a 2,5 millió Ft-ot, nem részesül adómentességben. A vállalkozó a települési szintű adóapja után az 6.§ (1) bekezdése szerinti adómérték szerint köteles adót fizetni.

(3) Adómentes Kisecset illetékességi területén a 2. §. (5.) bekezdése szerinti adóalany által végzett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység.

 

Az adó mértéke

 

6. §

 

 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: az adóalap 2,0 %-a

 

Az adó bevallása

 

7. §

 

(1)   Iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni.

(2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150.      napig nyújtja be ( 1990. XCI.tv. 22.§. (1) bek.

 

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

 

8. §

 

(1) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a.)    ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg

b.)    ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév napjai alapján az adóévre számított összege,

c.)    az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3)Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét a Ht. 41.§. (3) bek. szerint kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. ( Ht. 41.§. (1)-(5) bekezdés )

(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján végzi.

(7) Az adóelőleg és az adó megfizetését az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.törvény 35.§., 36.§. szerint kell teljesíteni, figyelemmel a Ht. 42.§.-ban foglaltakra.

(8) A meg nem fizetett iparűzési adót az adóalany arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában köteles bevallani és egyidejűleg befizetni, amelyben a tevékenységét megszüntette.

 

Értelmező rendelkezések

 

9. §

E rendelt alkalmazásában:

 

  1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt- bel-és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed. ( Ht. 52.§. 1.pont)
  2. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység ( szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is), beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is , az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt,
  3. a beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló első gép, berendezés, építmény átvételének napja,
  4. a beruházás üzembe helyezésének napja: a termelő vagy szolgáltató tevékenység megkezdésének napja,
  5. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a.)    a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

      b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő,  feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja.

c.)    Jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d.)    Egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll ( Ht. 52.§. 26.pont)

  1. nettó árbevétel:

a.)    számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele ( egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegével, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt- az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott- jövedéki adó, fogyasztási adó összegével a b.)- j) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b.)    a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve

az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c.)    biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény, növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástecnikai ráfordításokkal ( csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel ( nem életbiztiosítási ágnál) az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,

d.)    a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e.)    befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel,

f.)      az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a) alpont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,

g.)    a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) alpont szerinti – illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.) c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti- nettó árbevétel, amennyiben a fióktelep szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,

h.)    a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél ( lakásszövetkezet , társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a) alpont szerint nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,

i.)      a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélkül készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval,

j.)      a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és kockázati tőkealapoknál: az a) alpont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett , a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege ( Ht. 52.§. 22. pont)

 

Hatálybalépés

 

10. §

 

(1)     E rendelet 2010 január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 23/2004 (XII.17) sz. rendelete és az azt módosító 11/2008 (XII.4) sz. rendelete.

(2)     A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

Kisecset,  2009 december 17.

 

 

 

…………………………..                                                       ……………………….

                         Miklián Mária                                                                       Nagy Kálmán

                           polgármester                                                                          körjegyző

 

 

Kihirdetve: 2009 december 19.                                                        

                                                                                                             ……………………….

                                                                                                                      Nagy Kálmán

                                                                                                                        körjegyző

 

Jogharmonizációs záradék:                                                                                  

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.