Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 1. Alapadatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők 1.1.1 Rendeletek 17-2009. (XII.19.) Szociális ellátások helyi szabályai

17-2009. (XII.19.) Szociális ellátások helyi szabályai

Kisecset községi Önkormányzat Képviselő – testületének

 

17 / 2009 (XII.19.) rendelete

 

a szociális ellátások helyi szabályairól.

 

 

A képviselő – testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény 16 § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásokról és ellátásokról szóló 1993 évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 32.§ (3). bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2008 (II.21) sz. rendelet és módosítása egységes szerkezetbe foglalásával az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

 

1. §

 

(1) A Képviselő-testület e rendeletének célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokra, figyelemmel a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetésének és teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális-ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A Képviselő-testület e szabályozása során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élő állampolgárokért és családjaikért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl - az állam központi szervei mellett - a helyi önkormányzat feladata.

A rendelet hatálya

 

2. §

 

A rendelet hatálya kiterjed:

 

a.) Kisecset Község Önkormányzata közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar     állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkezõ személyekre, a letelepedési engedéllyel        rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,

b.) Az Sztv. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kisecset  község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte,

c.) Az Sztv. 7 §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is,

d.) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint az Sztv. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

e.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézményre és az általa nyújtott ellátásokra.

 

Eljárási hatáskörök

 

3. §

 

(1)    E rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a képviselő – testület átruházott és saját hatáskörében a polgármester gyakorolja és a közigazgatási és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása szerint látja el.

(2)    A képviselő – testület hatáskörébe tartozik:

-          Közcélú munka megszervezése ( Sztv. 36, 37, 37/A .§.)

-          Lakásfenntartási támogatás – normatív támogatás

-          Átmeneti segély

-          Térítési díj kedvezmény

-          Tankönyv segély

-          Szociális ellátás megtérítésének elrendelése

(3)    A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik:

-          Szociális étkeztetésre jogosultság megállapítása

-          Ápolást, gondozást nyújtó intézménybe utalás

-          Rendkívüli átmeneti segély

-          Gyermekszületési segély

-          Temetési segély

(4)    A polgármester saját hatáskörébe tartozik:

-          Köztemetés elrendelése

(5) Az Sztv-ben biztosított jogkörében eljárva a jegyző dönt:

      a.)  Az időskorúak járadékának megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és kétévente          felülvizsgálja azt. (Sztv. 32/B-32/E. §.)

      b.) Aktív korúak ellátásának megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és felülvizsgálatáról (Sztv. 33.§, 35.§ , 37/F .§.)

 c.)   Az ápolási díj megállapításáról, mértékéről és felülvizsgálja azt. /Szt. 40.-44. §./

      d.)    A közgyógy ellátásra való jogosultság megállapításáról. (Sztv. 49.-53. §.)

      e.)   Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról ( Sztv. 54.§.)     

(6) A képviselő – testület a polgármester és a körjegyző szociális feladatkörét a Körjegyzőség kisecseti kirendeltsége útján látja el.

 

Általános rendelkezések

 

4. §

 

(1) A szociális rászorultság megítélésénél a Képviselő-testület elsősorban a család egyéni jövedelme pontos és körültekintő meghatározásának követelményéből indul ki, melynek alapján az Sztv. 4.§- ban meghatározott értelmező rendelkezések alkalmazása az irányadó. A szociális helyzet megítéléséhez az alábbi bizonyítékok benyújtása szükséges:

a./ a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolása vagy   személyes nyilatkozat csatolása jövedelmi helyzetéről, megélhetési körülményeiről,

b./ hiteles közokirat benyújtása,

c./ két tanú jelenlétében tett nyilatkozat,

d./ szükség esetén környezettanulmány készítése a hatóság részéről.

(2)    A szociális ellátás megállapítása kérelem alapján történik az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (1.sz. melléklet)

(3)    A kérelemhez csatolni kell: kérelmező és családja:

a.       személyi adataira, jövedelmi -, vagyoni helyzetére és a tartásra vonatkozó nyilatkozatot (2.sz melléklet)

b.       jövedelemigazolását a jövedelmi helyzetéről:

            - Havi rendszerességgel mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző   hónapról,

            - Havi rendszerességgel nem mérhető jövedelmek esetén (vállalkozók, mezőgazdasági    őstermelők esetében) a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát az Sztv. 10. § (2) – (5) bek. szerint,

 (4) Átmeneti, lakásfenntartás támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jogosultság megállapítására vonatkozó igazolásokat is. ( orvosi igazolás, közüzemi hátralék igazolás, stb…)

(5) A kérelmezővel írásban vagy szóban közölni kell, amennyiben a hatáskört gyakorló szerv        jövedelem megállapítás céljából kénytelen hivatalos megkereséssel élni más szervekhez.

(6) A szociális rendeletben meghatározott jövedelmi viszonyoktól különleges méltányolást érdemlő  esetekben el lehet térni. Ez alól kivételt képez a törvény által meghatározott értékhatár.

(7) A kérelmet a Körjegyzőség kisecseti kirendeltségéhez kell  benyújtani.

 

5. §

 

(1) A kérelemben foglaltak és az igény megalapozottságának vizsgálata céljából a Körjegyzőség

     kirendeltségének ügyintézője a polgármester vagy a körjegyző utasítására környezettanulmányt

     készít.

(2) A környezettanulmány megállapításait az Sztv. 10. §. (6) bek.-e szerint kell figyelembe venni

 

6. §

 

(1) A kérelem elbírálásáról a benyújtást követő testületi ülésen, de legkésőbb 60 napon belül, a polgármester 15 napon belül dönt, melyről a kérelmezőt egyedi határozattal értesíteni kell.

(2)  A testület döntése és a polgármester saját hatáskörében hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva keresetet lehet benyújtani a Nógrád Megyei Bírósághoz.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez kell benyújtani.

(4) A körjegyző hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról a Ket. szabályai szerinti határidőn belül dönt.

(5) A körjegyző döntése ellen 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva fellebbezést lehet benyújtani a megyei Szociális és Gyámhivatalhoz.

 

7. §

 

(1)    A kérelmező köteles együttműködni az eljáró személyekkel. Köteles a szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy a kérelmet el kell utasítani.

(2)    Rendkívüli eset kivételével egy éven belül nem jogosult, illetve önmagát zárja ki az a személy        (család) a szociális juttatásban aki valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat vagy családja megélhetését felróhatóan veszélyezteti.

(3)    A megélhetés szempontjából különösen felróható magatartásnak minősül, ha a kérelmező, vagy közeli hozzátartozója munkanélküli ellátásra azért nem jogosult, mert korábban semmilyen kereső tevékenységet nem végzett, munkahelyszerzés céljából a Munkaügyi Központtal, a Helyi Önkormányzattal nem működik közre vagy italozó vagy játék szenvedélyt folytat. 

(4)    A (3) bekezdésben foglalt esetekben a kiskorú gyermekek védelme érdekében az intézményi térítési díjakat (óvoda, étkeztetés) részben vagy egészben az Önkormányzat átvállalhatja.

(5)    Az egy évnél hosszabb időre megállapított támogatás folyósítása jogszabályi feltételeinek meglétét évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ekkor a kérelmet az ügyfélnek meg kell újítani.

A rendszeres ellátás összegét az Sztv. 25. § (5), (6) bek.-ben meghatározott esetekben is felül kell vizsgálni.

(6)    A támogatás – ha megállapításra kerül – a kérelem benyújtásának napjától kell folyósítani.

(7)    A megítélt támogatásokat a következő hó 5.-ik napjáig kell kifizetni, kivéve az átmeneti segélyt és a temetési segélyt, melyeket azonnal, de legkésőbb 3 napon belül ki kell fizetni.

(8)    Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, illetve a Sztv. 38. §. (3) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátás, illetve a lakásfenntartási támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(9)    A megállapított pénzbeli ellátás folyósítása, segély kifizetése határozat alapján a polgármester utalványozása, a körjegyző ellenőrzése, ellenjegyzése, a pénzügyi ügyintéző érvényesítése után az Önkormányzat pénztárából történik. A kifizetési jegyzéket a pénzügyi ügyintéző készíti el és kifizetés előtt köteles azt ellenőrzésre, érvényesítésre jogosult személyeknek átadni.

(10) A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(11) A Sztv - ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését pedig az Sztv. 17.§ - ában foglaltak szerint kell elrendelni.

(12) Az itt nem szabályozott esetekben az Sztv. 4-24 § ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

 

SZOCIÁLIS  RÁSZORULTSÁGTÓL  FÜGGŐ  PÉNZBENI  ELLÁTÁSOK.

 

Időskorúak járadéka

 

8. §

 

(1)    Kérelemre a jegyző időskorúak járadékába részesíti azt a tartózkodási hellyel  rendelkező bevándorlót, aki életvitelszerűen Kisecset településen lakik. (Sztv. 32/B §. (3). bek.)

(2)    Kérelemre a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt az életvitelszerűen Kisecset településen élő lakost, aki az Sztv. 32/B §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(3)    A járadék havi összegét a Sztv. 32/C §.-a alapján kell megállapítani.

 

Aktív korúak ellátása

 

9.§.

 

(1)    Kérelemre a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a kisecseti lakosnak, aki az SZtv. 33.§. – 34.§.- aiban foglalt feltételeknek megfelel.

(2)      Az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a jegyző

a.)    rendelkezésre állási támogatást(RÁT) állapít meg, ha az Sztv. 37.§.-ban foglalt feltételeknek megfelel, vagy

b.)    rendszeres szociális segélyt (RSZS)állapít meg, ha:

       1, az Sztv. 37/B.§. a,-c, pontokban foglalt feltételek valamelyikének megfelel továbbá

       2, a (3.) bekezdésben foglalt feltételnek megfelel.

(3)      Az Sztv. 37/B. § (1) bek. d, pontja alapján: mentesül a közfoglalkoztatás alól és rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy is, aki - szakorvos diagnózisa és a háziorvos igazolása szerint - legalább 30 %-os egészségkárosodása, pszichés, mentális állapota alapján munkavégzésre alkalmatlan.

(4)      Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles az Sztv. 35.§.-36.§.-aiban előírt feltételeket, kötelezettségeket teljesíteni.

(5)      A rendszeres szociális segélyben részesülő személy – a segély folyósításának feltételeként – köteles a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával együttműködni. Az együttműködés keretében köteles az Sztv.37/D.§.-ban előírt kötelezettségeket teljesíteni.

(6)      Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, akinél az Sztv. 37/F.§.-ban előírt feltételek valamelyike bekövetkezik.

(7)      Az ellátás igénylése a 3. sz. melléklet szerinti kérelem – jövedelem és vagyonnyilatkozat – kitöltésével és az érintettek sajátkezű aláírásával történik.

(8)      Amennyiben az ellátásra jogosult a (4), (5), (7) bekezdése alapján teljesítendő kötelezettségének nem tesz eleget, az az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, melynek következménye az ellátási igény elutasítása vagy megállapított ellátás folyósításának a megszüntetése együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatt. Ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel teljesítése után részesülhet a kérelmező aktív korúak ellátásában.

(9)      Amennyiben a kérelem, - jövedelem és vagyonnyilatkozat - kitöltésénél a kérelmező valótlan adatokat közöl, vagy tényadatokat nem közöl, együttműködést nem vállalónak minősül, amiért a kérelmet el kell utasítani.

(10)  Az itt nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell

 

Lakásfenntartási támogatás

 

10. §

 

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A képviselő – testület kérelemre lakásfenntartási támogatást nyújt.

       a.) az 1993 évi III tv (Sztv.) 38 § (2), (4) bekezdéseiben foglalt feltételek alapján  jogosultnak   ( a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás)

b.)    az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek,

(3)  A normatív lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500 Ft.

(4)  A normatív lakásfenntartási támogatás a jogosultság megállapításától egy évig szól.

(5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra (háztartásra) csak egy jogosultnak és a 10 § (2)  bekezdésében megállapíthatók közül csak egy fajta állapítható meg egy időben.

(6)  A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(7)  A testület a helyi lakásfenntartási támogatás helyett eseti támogatást (átmeneti segélyt) állapíthat meg annak, aki tüzelőt vásárol.

(8)  Az itt nem szabályozott kérdésekben az Sztv. 38 § - 39 §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

Ápolási díj

 

11. §

 

(1)    Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó – a jegyes kivételével – részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2)    A súlyos fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végző hozzátartozó részére az ápolási díj megállapítása az Sztv. 41.§.(2) bekezdése alapján és a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos személy esetén a 43/A §. apján a körjegyző hatáskörébe tartozik.

(3)    Nem jogosult ápolási díj folyósítására az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A benyújtott kérelmet el kell utasítani. A kérelem elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(4)    A súlyosan fogyatékos és a 18 év alatti tartósan beteg ápolásáért az ápolási díjat az Sztv. 41.§-42.§-ban foglaltak szerint, a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos ápolásáért az ápolási díjat az Sztv. 43/A §-ban foglaltak szerint a jegyző állapítja meg.

(5)    Az ápolási díj havi összegét a Sztv. 44.§.-a alapján kell megállapítani.

(6) Az ápolási díj kifizetése minden hónap 5. napjáig történik, melyről a körjegyző nyilvántartást vezet.

(7) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – az Sztv.42.§. (2) bekezdés b. pontja szerint – meg kell szüntetni, ha az ápolási kötelezettségét nem teljesíti.

(8) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy naponta nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen:

- a megfelelő – legalább napi háromszori - étkezés biztosításáról, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,

- a gyógyszerhez való hozzájutásról,

- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:

   - a mosdatásról, a fürdetésről,

   - a lakás takarításáról és tisztántartásáról, szükség szerint fűtéséről.

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről,

d) az ápolt személyt egy hónapot meghaladóan ápolást, gondozást nyújtó intézetbe helyezi el.

(9)    Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a társulásban fenntartott családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója rendszeresen köteles ellenőrizni és az ellenőrzés tapasztalatairól haladéktalanul értesíteni a jegyzőt.

(10)  Az ápolási díjra való jogosultság egészségi és személyi feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelõ összegben tovább kell folyósítani, ellenkező esetben a folyósítást az esedékesség hónapjának végével meg kell szüntetni.

(11) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Sztv. 40.§.-44.§-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

 

 

 

Átmeneti segély

 

12. §

 

(1)    A képviselő – testület a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére átmeneti segélyt nyújt.

(2)    Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültnek minősül az a személy aki:

a.       tartósan beteg és ebből eredően jövedelem kiesése keletkezik,

b.       elemi kár, baleset vagy bűncselekmény sértettje, és anyagi segítségre szorul,

c.       közüzemi díj hátralékát önhibáján kívül kiegyenlíteni nem tudja,

d.       nagyobb összegű előre nem látható, vagy nem tervezhető jelentős többlet kiadások merülne fel, melyet önhibáján kívül teljesíteni képtelen ,

e.       egyéb különös méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül.

(3)    Átmeneti segély a (2). Bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha a kérelmező, ill. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a.       családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b.       egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át

(4)    A képviselő – testület rendkívül méltánylást érdemlő esetben a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.

(5)    Az átmeneti segély összege évente nem haladhatja meg:

a.       a kiskorú gyermeket, vagy gyermekeket nevelő családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,

b.       gyermektelen családok, vagy egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

(6)    A rendszeres szociális segélyben részesülő családok csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben részesülhetnek átmeneti segélyben.

(7)    Átmeneti segély egyszeri alkalommal és időszakos támogatásként is megállapítható

(8)    Az időszakos támogatásként megállapított átmeneti segély negyed és félévre szólhat és havonta fizetendő

(9)    Az átmeneti segély elbírálásánál a kérelmező és családja egységes elbírálás alá esik. Egy családon belül több személy részére megállapított átmeneti segélyeket – egyszeri és időszakosokat – évente össze kell számítani, mely nem haladhatja meg az (5) bek. Meghatározott összegeket.

(10)      Az átmeneti segély készpénzben, vagy más módon (élelmiszer, közműhátralék kiegyenlítése,  stb.) is nyújtható

 

Rendkívüli átmeneti segély

 

13.§.

 

(1) Az átmeneti segély készpénzben vagy más módon (élelmiszer, gyógyszer, közmű hátralék számla kiegyenlítése stb.) is nyújtható.

(2) A polgármester a 12.§. (1) – (2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezőnként és maximum évi két alkalommal rendkívüli átmeneti segélyt adhat maximum esetenként 5.000 Ft összeghatárig.

 

Gyermekszületési segély

 

14.§.

 

(1)    Kisecset községben állandó lakóhellyel rendelkező (és itt is lakó) nő, ha gyermeket szül - és a gyermek is kisecseti állandó lakosú lesz, - 15.000.- Ft egyszeri segélyben részesül.

(2)    A születési segélyt a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül – a születési anyakönyvi kivonat bemutatását követően - a polgármester utalványozása alapján az anyának kell kifizetni.

 

 

 

 

Temetési segély

 

15.§.

 

(1)    Temetési segélyben részesíthető kérelemre az, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2)    A temetési segély összege 15.000 Ft temetésenként.

(3)     Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek

a.) a családjában az egy főre eső jövedelem eléri az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy    egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(5) A temetési számlákat a kérelmezőnek vissza kell adni, melyre a megállapított segély összegét rá kell vezetni.

(6) Amennyiben a haláleset helye nem Kisecset területén van, úgy a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.

(7) Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (2) bek.-ben meghatározott összegnél magasabb összegű temetési segélyt is megállapíthat, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(8) A temetési segélyeket a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.

(9) A temetési segély elbírálását az igénylés beadásakor, kifizetését a következő munkanapon kell teljesíteni.

 

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK.

 

Köztemetés

 

16.§.

 

(1) Kisecsetközség polgármesterének - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül- gondoskodnia kell az önkormányzat illetékességi területén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha  a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

                                       b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

 (2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a temetés színvonala  semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától.

(3) Köztemetés esetén, ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosításához.

(4)    Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerint és az eltemettetést végző önkormányzat az Sztv 48.§. (2)-(4) bek.-ben foglaltak szerint köteles eljárni a köztemetés költségeinek megtérülése, megtérítése érdekében.

 

Közgyógyellátás

 

17.§.

 

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Közgyógyellátásra jogosultak az Szt. 50. §. (1) bekezdésében meghatározott személyek.(alanyi közgyógyellátás)

(3) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élõ esetén 150%-át.(normatív közgyógyellátás)

(4) A Sztv. 50.§ (3) bekezdése figyelembevételével az önkormányzattól méltányosság alapján közgyógyellátásra jogosult aki:

a.       egyedül élés havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a és a havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

b.       családban élés a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátása költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át

(5) A körjegyző az (4) bek-ben meghatározott értékhatártól nem térhet el.

(6) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédõ intézetben, nevelõ otthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.

(7) A kérelem benyújtásakor vizsgálni kell, hogy a kérelmező jogosult-e alanyi jogon, vagy normatív alapon közgyógyellátásra.

(8) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyzõ dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultság kettő évre, a normatív és a méltányosság alapján járó jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdõ idõpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.

(9) A közgyógyellátási igazolvány után az önkormányzat a Sztv 53.§. (1) bekezdése szerint fizeti a térítést a MEP részére.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

 

18.§.

 

(1) A jegyző az Sztv. 54. §-a szerint az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 120 %-át,

b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

és családjának vagyona nincs.

(2) A jegyző hatáskörében

a./  megállapítja a rászorultság tényét,

b./  kiállítja a hatósági bizonyítványt az Sztv. 54. § (2). bekezdése szerint,

(3)  A jegyző a kiállított bizonyítványokról nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

 

Adósságkezelési szolgáltatás

 

19. §.

 

A képviselő – testület lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatást nem nyújt.

 

Térítési díj kedvezmény

 

20. §.

 

(1) Térítési díj kedvezmény állapítható meg annak a családnak, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesül.

(2) A térítési díj kedvezmény összege, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum

                       65 %-nál kisebb, gyermekenként havi 500 Ft,

                       66-85 % közötti, gyermekenként havi 400 Ft,

                       86- 100 % közötti, gyermekenként havi 300 Ft,

                             100 % fölötti, akkor nem jár kedvezmény.

(3) A térítési díj kedvezményt – kérelemre – a képviselő-testület állapítja meg és az összeget havonta az intézménynek kell utalni.

Tankönyv segély

 

21. §.

 

(1)     Tankönyv segélyben részesíthető minden általános iskolás, középiskolás és felsőfokú  tanintézetben tanuló gyermek.

(2)    A segély összegét a képviselő-testület állapítja meg, melynek összege a 10.000-Ft-ot nem haladhatja meg tanulónként. A segélyt az intézménynek kell utalni.

 

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK.

 

22. §.

 

(1) Aszociálisan rászorulók részére az önkormányzat személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási szolgáltatásokat biztosítja:

1, Szociális étkeztetés

2, Falugondnoki szolgáltatás

3, Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás

(2) Az önkormányzat a szociális étkeztetés biztosítására étkeztetés szolgálatot, a falugondnoki szolgáltatás biztosítására falugondnoki szolgálatot, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítására – társulás keretében - családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot működtet.

 

Falugondnoki szolgáltatás

 

23. §

 

(1)    A falugondnoki szolgáltatás célja a község kereskedelmi és egészségügyi ellátásában meglévő hátrányok csökkentése, kiegyenlítése. Az önkormányzatok részére kötelezően előírt szociális alapellátások teljes körű biztosítása, a község lakói életkörülményeinek javítása.

(2)    A falugondnoki szolgáltatás a 4/200 (VI.6.) sz. rendelettel létrehozott falugondnoki szolgálat által valósul meg. A falugondnoki szolgálat munkáját elfogadott szakmai program alapján működési engedéllyel látja el.

Szociális étkeztetés

 

24. §

 

(1) Azon szociálisan rászorultak, akik önmaguk vagy eltartottjaik részére tartósan vagy  átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést, az önkormányzat gondoskodik annak biztosításáról.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt – illetve általa eltartottakat is, - aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalan élethelyzete miatt nem képes az étkezésről gondoskodni más módon.

(3) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melynek alapja az élelmezési nyersanyagköltség, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek egy ellátottra jutó napi összege áfá-val növelten.

(4) Az étkeztetés térítési díjának meghatározása az önkormányzat külön rendeletében történik.

(5) Aszociális étkeztetés iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

 

Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás

 

25. §

 

(1)  A családsegítés e rendeletben nem szabályozott szabályait az Szt. 64 §-a tartalmazza.

(2) A települési önkormányzat e feladatát Nagyoroszi székhellyel működő kistérségi társulás útján látja el.

 

A jogtalanul igénybevett ellátás megtérítése

 

26. §

 

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell

                 a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

              b./ természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

                 c./ személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési  díj teljes összegének megfizetésére (a továbbiakban a./ - c./ pont alattiak együtt: megtérítés).

(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély biztosításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.

(3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 232.§. /2/ bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétellel és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel.

(5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(6) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el:  a./ a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és

                        b./ a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

 

Vegyes rendelkezések

 

27. §

 

(1) Az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához mindig a nettó jövedelmet kell igazolni.

(2) A közös háztartás tényéről az előkészítő eljárás során nyilatkozni kell az érintetteknek, szükség esetén erről környezettanulmány készítésével kell meggyőződni.

(3) A közös lakásban, de külön háztartásban élő házastársak esetén a különélés hitelt érdemlő  bizonyítása szükséges, ennek formái különösen:

 -  a hivatal ügyintézője előtt tett egybehangzó nyilatkozat,

- hivatalos polgári bírósági okirat bemutatása a házasság felbontására irányuló per   megindításáról.

(4) Amennyiben az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a házastársak bármelyike anyagi haszonszerzés céljából nyilatkozta a különélés tényét, úgy e rendelet 4.§. /8/ bekezdését kell alkalmazni.

(5) Nem részesíthetők az e rendeletben szabályozott ellátásokban azok a személyek, akik a tőlük elvárható módon nem működnek közre anyagi és szociális helyzetük jobbításáért, így különösen:

a./ akinek a rendszeres szociális segélyét azért szüntették meg, mert a felajánlott, képzettségénél legfeljebb eggyel alacsonyabb fokozatú végzettséget igénylő, megfelelő munkahelyet nem fogadta el,

b./ aki rendszeres szociális segélyben részesül, s a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el,

c./ aki a Munkaügyi Központtal előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

d./ aki a szociális helyzetét saját felróható magatartásával idézte elő /pl. szándékos bűncselekmény elkövetésével/

e./ aki polgári jogi igényét önhibájából nem érvényesíti / pl. jogos vagyoni igény érvényesítése /

f./ aki az e rendeletben előírt együttműködést visszautasítja.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szociális támogatás elmaradása a jogosult életét, testi épségét, vagy megélhetését veszélyezteti.

(7) A támogatások iránti kérelmekhez csatolandó iratok felsorolását az e rendelet mellékletét képező formanyomtatványok tartalmazzák.

(8) Az előző kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül - amennyiben az egy főre jutó jövedelem összege nem változott - szociális ellátás megállapítása iránt beadott újabb kérelem esetén új jövedelemigazolások csatolása nem szükséges.

E rendelkezés a rendszeres ellátásra való jogosultság felülvizsgálatára illetve ellenőrzésére nem vonatkozik.

 

Értelmező rendelkezések e rendelet alkalmazásában

 

28. §.

 

Család:Egy lakásban – vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben – együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozók:

a./    a házastárs, az élettárs

b./   - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

-  a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint  tanulmányokat folytató,

- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók, valamint korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd – vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek,

c./  a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

Egyedül élő:Az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

Egyedül álló:Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él,   kivéve, ha élettársa van.

 

Záró rendelkezések

 

29. §

 

(1)      E rendelet 2010 január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 4/2008 (II.21) sz. rendelete és az azt módosító 14/2008 (XII.14) sz. rendelete.

(2)      A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

Kisecset,  2009. december 17.

 

 

 

…………………………..                                                       ……………………….

                          Miklián Mária                                                                      Nagy Kálmán

                           polgármester                                                                          körjegyző

 

Kihirdetve: 2009. december 19.                                                          

                                                                                                             ……………………….

                                                                                                                      Nagy Kálmán

                                                                                                              körjegyző

Jogharmonizációs záradék:

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.