Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 1. Alapadatok 1.1. Kapcsolat, szervezet, vezetők 1.1.1 Rendeletek 04-2010 03.01. Rendelet a közterületek tisztántartásáról és települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

04-2010 03.01. Rendelet a közterületek tisztántartásáról és települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 

4 / 2010 (III. 1.)  rendelete

 

a közterületek tisztántartásáról és települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

 

 

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárvaa környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésc) pontjában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23.§, 31§-ában kapott felhatalmazás alapján a közterületek tisztántartásáról és települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 10/2004(IV.29.) számú helyi rendelet és módosításai egységes szerkezetbe foglalásával az alábbi rendeletet alkotja:

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya, célja

 

  1. §.

 

(1)   A rendeletet hatálya Kisecset közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A rendeletet valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára alkalmazni kell függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3)   A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az ingatlanon keletkező háztartási szemét és egyéb (veszélyes és folyékony) anyagok elhelyezésére.

2. §

 

 (1) A rendelet célja, hogy Kisecset község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4)  A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

 

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

 

3. §

 

 (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2)  Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításról, síkosság-mentesítésről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítésről az önkormányzat a közfoglalkoztatás útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

 

4.  §

 

 (1) A közterületen lévő árkok, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

 

5. §

 

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5)  Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.

 

6. §

 

 (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

 

7. §

 

 (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

 

8. §

 

 (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

 

9. §

 

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

 

10. §

 

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11.  §

 

A település területén lévő tóba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

 

12. §

 

Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

 

13. §

 

A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

 

 

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS

HULLADKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

 

Hulladékkezelési közszolgáltatás

 

14.  §

 

(1)    Kisecset Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást ( a továbbiakban. Közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2)    A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3)A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére a képviselő – testület által kiírt nyilvános pályázat eredményeként, az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján a NÉ&PA Kft Vámosmikola Alkotmány út 20 szám alatti gazdasági társaság (a továbbiakban: szolgáltató) jogosult, illetőleg kötelezett.

(4) A települési szilárd hulladék elhelyezésére, ártalmatlanítására az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a TÁRNICS Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft 2675 Nógrádmarcal Rákóczi út 2 szám alatti gazdasági társaság (a továbbiakban: Hulladékkezelő) nógrádmarcali hulladék lerakó és ártalmatlanító telepe szolgál.

(5)       A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását minden hét szerdai napján reggel 7 órától 12 óráig – zártrendszerű kukásautóval végzi.

 

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

 

15.  §

 

(1)     Az ingatlan tulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2) A háztartási szemetet ( települési hulladékot) a szállítási napokon az ingatlan tulajdonosa (a hulladék gyűjtője) 8 óráig köteles az ingatlan előtti út mellett elhelyezni.

(3)  Az ingatlan tulajdonosa (hulladék gyűjtője) a háztartási szemétnek (települési hulladéknak) az ingatlanon történő gyűjtésére és tárolására 120 liternél nem nagyobb űrtartalmú műanyag edényt (kukát) köteles biztosítani, melyet más célra használni nem szabad.

 (4) Egy edény (kuka) tartalma 50 kg-nál súlyosabb nem lehet.

 

Az ingatlan tulajdonos jogai és kötelezettségei

 

16.  §

 

(1)    Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

       E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a.)  az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b.)a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környeztet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,

c.)  az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2)     Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik köteles ezt a tényt keletkezést követő 30 napon belül írásban bejelenti az önkormányzatnak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(3)     Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlan tulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4)     Az ingatlan tulajdonos köteles írásban, 3 nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható.

(5)    A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlan tulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

17.  §

 

(1)     Az ingatlan tulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék a hulladék elszállítás céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(2)     A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(3)     A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos

(4)     A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

 

18.  §

 

(1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles szeméttároló tartályban (kukában), vagy megfelelő teherbírású műanyag zsákban az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon hogy az elszállítható legyen.

(2) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő kuka és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(3)  Szemetet felhalmozni tilos, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4)  A szemétgyűjtő edénybe tilos mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(5) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákban olyan tárgyakat helyeztek el, ami nem minősül szállítható szemétnek, valamint ha a nyesedék átmérője a 2 cm-t, kötegelése a 70x40 cm-t meghaladja, annak szállítását megtagadhatja.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálódása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(6)    Az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(7)    Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(8)    Tilos:

        a.)  a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

         b.)  a szemétgyűjtő hordót, kukát feldönteni, mellé szemetet elhelyezni.

         c.) akkumulátort, gépkocsi gumit, elektromos cikket, háztartási gépet, egyéb veszélyes anyagot szemétszállításra, lomtalanításkor szállításra kirakni vagy eldobni, elásni.

         d.) a tarló vagy aratási hulladék, kukoricaszár, napraforgószár égetése. Ajánlott ezek aprítógéppel történő helyszíni összevágása, majd szántás alkalmával a talajba történő beforgatása.

         e.) a horgásztó környékén- a kijelölt szemetes helyeken kívül máshol – szemetet elhelyezni. A horgászás befejezésével a keletkezett szemetet össze kell gyűjteni és a kirakott gyűjtőedénybe kell elhelyezni. Az összegyűlt szemét elszállítására az Egyesület köteles szállítási szerződést kötni és az így keletkezett hulladék rendszeres elszállítását szállítójegyekkel igazolni az önkormányzat felé.

 

19.  §

 

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület felújításból származó települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelyre maga köteles elszállítani.

 

A közszolgáltatás szünetelteltetése

 

20.  §

 

(1)  A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüntethető vagy korlátozható.

(2)        A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(3)     A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni az önkormányzatnak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

(4)     Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles ezt bejelenti az önkormányzatnak.

(5)     Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, az önkormányzat az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlan tulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

 

Közszolgáltatási díj

 

21.  §

 

(1) A szervezett közszolgáltatást a lakóingatlan tulajdonos, használó köteles igénybe venni.

(2) A képviselő-testület 2007. április 1-től kommunális hulladékszállítási díjat vezet be.

(3) A hulladékszállítás díja:

                                             a, 60 l-es kuka esetén :  1.500 Ft/kuka/év

                                             b, 120 l-es kuka esetén: 3.000 Ft/kuka/év.

(4) Egy háztarásban egyedül élő személyek legalább 60 l-es kukát kötelesek igényelni, használni és annak éves díját megfizetni.

(5) Családban élő személyek legalább 120 l-es kukát kötelesek igényelni, használni és annak éves díját fizetni.

(6) Minden további kuka igénylés esetén a (3) bekezdés szerinti díjat kell fizetni.

(7) A kommunális hulladékszállítás díját évente két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni az önkormányzat házipénztárába.

(8) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(9)A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül az önkormányzat felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.

(10)A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően az önkormányzat – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot adók módjára behajtja.

 

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

 

22.  §

 

(1)   A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre. A hulladék ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelően a hulladékkezelő köteles gondoskodni.

(2)   A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását kizárólag a nógrádmarcali hulladéklerakó és ártalmatlanító helyen lehet elvégezni.

(3)   A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(4)   A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(5)   A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

 

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

 

23.  §

 

 (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

 

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

 

24.  §

 

 (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg – szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)  Szabálysértést követ el az, s vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki

a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg,

b) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,

c)az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,

d) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,

e)szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt,

f)közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,

g) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,

h)közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,

i) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,

j) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,

k)vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol,

l) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,

m) a településen lévő tóba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,

n) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi.

 (3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki:

a) a közterületet beszennyezi, és az általa előidézett szennyezést nem takarítja el,

b) az általa alkalmi jelleggel igénybevett közterületen valamint annak környékén az igénybevétel során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik.

 

Síkosság mentesítés és hó eltakarítás

 

25.  §

 

(1)     A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40g/m2–nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2)     Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3)     Hórakást tilos elhelyezni:

a.)  útkereszteződésben,

b.)útburkolati jelen

c.)  járdasziget és járda közé,

d.)tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e.)  kapubejárat elé,

f.)  közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl: vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)

 

Vizek védelme

 

26.  §

(1)Tilos:

a.)  folyóvizekbe, közterületi árkokba, útpadkára szennyvizet beengedni, önteni,

b.)személy-és tehergépjárművet közterületen mosni, takarítani,

c.)  a vízelvezető árkokat alacsony átfolyású híddal, átjáróval lefedni, ezáltal a nagyobb vízátfolyás lehetőségét megakadályozni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles:

a.)  A telke hosszában és szélességében határoló árkot kiásni, a patakot és árkot tisztán tartani. A patak partját és az árkot rendszeresen kaszálni, a szénát, gazt összegyűjteni és a kijelölt napon elégetni.

b.)A nagyobb mennyiségben lehullott csapadékvíz, hó olvadék elfolyását- a telkével határos árok vagy patak szakaszába vezetni - a víz elfolyását elősegíteni a felgyülemlett gaz, sár, egyéb hordalék kiszedésével.

 

Lomtalanítás

 

27.  §

 

(1)     A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról az Önkormányzat évente 2 alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámolása nélkül – gondoskodik.

(2)     A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3)     A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4)     Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezi a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

 

 

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

 

28.  §

 

(1)     Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

(2)     Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelő létesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről keletkezésének forrásáról és keletkezésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

 

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal

 kapcsolatos rendelkezések

 

29.  §

 

(1)     A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett teleülési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére.

E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13 §-a (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2)     A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokában került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításról, vagy hasznosításról gondoskodni.

(3)     Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot a nógrádmarcali hulladéklerakó helyre vagy egyéb, környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező ártalmatlanító vagy hasznosító helyre (égetőbe) a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

(4)      Az a gazdálkodó szervezet, amely a tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13.§.-ban foglalnak megfelelően saját hasznosító, vagy ártalmatlanító berendezésével, létesítményével nem gondoskodik köteles e rendelet szerinti hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe venni.

 

 

30.  §

 

(1)   A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán nem szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2)   Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a kijelölt nógrádmarcali hulladéklerakó helyre, a hulladék átadásával egyidejűleg - számla ellenében - köteles a lerakóhely által meghatározott elhelyezési díjat fizetni a hulladékkezelő részére.

 

31.  §

 

(1)    Ha az ingatlan tulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodások alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlan tulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

(2)    Az ingatlan tulajdonos a szolgáltató részére megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

 

Veszélyes és folyékony hulladék elhelyezése

 

32.  §

 

(1)     Veszélyes hulladékok elhelyezését a község területén az önkormányzat megtiltja.

(2)     A lakossági veszélyes hulladék gyűjtéséről évente 1 alkalommal az önkormányzat gondoskodik.

(3)     Az ingatlanon keletkező folyékony hulladékot, szennyvizet a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett vízzáró közműpótló berendezésben (zárt szennyvíztárolóban) köteles gyűjteni, oly módon, hogy az ne idézzen elő talaj vagy talajvízszennyezést.

(4)     A szennyvíztárolót úgy kell lefedni, hogy a szennyvíz bűzt a környezetében ne okozhasson.

(5)     A megtelt szennyvíztárolót rendszeresen üríteni kell.

(6)     A folyékony hulladék (szennyvíz) szeméttelepre történő szállítása és ártalommentes elhelyezése a tulajdonos kötelessége és költsége.

(7)     A szennyvíztárolóból vagy a telekről más módon a szennyvizet szabadon, közterületi árokba, szivárogtatással, vagy más módon kiengedni tilos.

(8)     A háztartási szemét (települési hulladék) gyűjtőedénybe (kukába) veszélyes hulladékot (autógumi, akkumulátor, gyógyszer, növény védőszer, állati tetem, trágya) vagy folyékony hulladékot (szennyvíz, sav, ürülék) elhelyezni tilos.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Szabálysértés

 

33.  §

 

Szabálysértést követ el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet

a.)  5. és 6 §. - ában az ingatlan tulajdonosnak a közterület, épület és telek tisztántartására,

b.)7. és 8 §.-ában a kereskedő utcai árus és rendezvényszervező kötelességeire,

c.)  9 §. - ában a síkosság mentesítésre és hó eltakarításra,

d.)10 §. - ában a közterület tisztántartásában összefüggő egyéb tilalomra és kötelességre,

e.)  11.§.-ának a vizek védelmére,

f.)  12 §.-ának (3)-(4) bekezdésének a hulladék súlyára,

g.)  13 §.-ának (2)-(4) bekezdésében az ingatlantulajdonos kötelességére,

h.)14 §.-ának (2)-(4) bekezdésében és 15 §-ának (3) bekezdésében a hulladékgyűjtő edényre,

i.)   15.§.(4)-(7) bekezdésében az ingatlantulajdonos jogaira és kötelezettségeire,

j.)   19 §.-ának (4) bekezdésében az elszállítandó hulladéknak a közterületen való elhelyezésére,

k.)24 §.-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet kötelességeire,

l.)   25 §.-ának (2) bekezdésében a hulladék termelőjének és birtokosának feladataira,

      m.) 26 §.-ának (1) bekezdésében a hulladék szállítására,

       n.)28 §-nak a hulladék égetésére,

       o.) 29.§.-ának a veszélyes és folyékony hulladék elhelyezési tilalomra,

   vonatkozó rendelkezéseket megszegi. 

 

Adatkezelés

 

34.  §

 

(1)  A közszolgáltatással összefüggő adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) személyes adatok, amelyet az önkormányzat hivatala (körjegyzőség kirendeltsége) kezel.

(2)  Az adatok illetéktelen személyeknek, szerveknek nem szolgáltathatók ki, csak hatósági eljárás keretében az eljáró hatósági szervnek.

 

Értelmező rendelkezések

 

35.  §

E rendelet alkalmazásában:

 

1.    Települési szilárd hulladék:a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 41/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2.    Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék:az az  alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtő edénybe mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3.    Egyéb települési szilárd hulladék:a gazdásági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4.    Ingatlantulajdonos:az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

5.    Hulladékkezelő telep:a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

6.    Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar):az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladék átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

7.    Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget):a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edénnyel, amely edény kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

8.    Hulladékkezelő:aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.

9.    Hulladékkezelési tevékenység:a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

10.    Gyűjtés:a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

11.    Begyűjtés:a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosának vagy a begyűjtőnek a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás és begyűjtő telephelyén.

12.    Szolgáltató:a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátásra az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

13.              Közszolgáltatási díj:az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

14.Hétvégi házas ingatlan: amely éjszakai tartózkodásra alkalmas épülettel, építménnyel (pl.:lakókocsi) van ellátva függetlenül annak alapterületétől, építési anyagától és attól, hogy be van-e jegyezve az ingatlan nyilvántartásba vagy sem.

 

Hatálybalépés

 

36. §

 

(1)E rendelet 2010 március 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 10/2004 (IV.29) sz. rendelete és az azt módosító 9/2005 (X.25) sz., 2/2007 (II.12) sz. és a 6/2008 (III.25) sz. rendelete.

(2)A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján – 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 

 

Kisecset,  2010 február  25.

 

 

 

 

                  …………………………..                                                   ……………………….

                          Miklián Mária                                                                                Nagy Kálmán

                           polgármester                                                                         körjegyző

 

 

 

Kihirdetve: 2010. március 1.                                      

 

                                                                                                             ……………………….

                                                                                                                      Nagy Kálmán

                                                                                                              körjegyző

 

 

 

Jogharmonizációs záradék:

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.