Get Adobe Flash player
Címlap Közérdekű adatok 2. Tevékenyégre, működésre vonatkozó adatok 2.2 A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok Az ügyfél jogai, kötelességei

Az ügyfél jogai, kötelezettségei

Az ügyfeleket megillető jogok a hatósági eljárás során, illetve az egyes eljárási

cselekményekhez kapcsolódóan

 

Törvény előtti egyenlőség és az egyenlőbánásmód követelménye

 

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket

indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy

korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlőbánásmód

megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának

csorbítása. Az eljárás során az egyenlőbánásmód követelményét meg kell tartani. (Ket. 2. §

(1) és (2) bekezdés)

 

Tisztességes ügyintézéshez való jog

 

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott

határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga,

valamint a kioktatáshoz való jogot az ügyféli jogokkal, illetve kötelezettségekkel

kapcsolatban. (Ket. 4. § (1) bekezdés, valamint 5. § (1) bekezdés)

 

Anyanyelv használatának joga

 

A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar a Magyar Köztársaságban.

Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselőés a külpolitikáért felelős miniszter

eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának. (Ket. 9. § (1)

bekezdés)

A magyar nyelv nem tudása azonban nem jelenthet hátrányt a magyar nyelvet nem

ismerőügyfél számára. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt

idegen nyelvet az ügyintézőnem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző

beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében

tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek

tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. (Ket. 60. § (1) bekezdés)

Továbbá a magyar nyelvet nem ismerőügyfél kérheti, hogy a hatóság bírálja el

anyanyelvén vagy valamelyik közvetítőnyelven megfogalmazott kérelmét. Ebben az

esetben a fordítási és tolmácsolási költségeket az ügyfél viseli. (Ket. 10. § (2)

bekezdés)

A Ket. meghatároz olyan esetköröket is, amikor a fordítási és tolmácsolási költségeket

a hatóság viseli:

a) A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes

személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá

tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét. A

kisebbség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvűdöntést

az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. (Ket. 9. § (3)

bekezdés, és 11. § (2) bekezdés)

b) Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem

ismerőszemély ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel

nem rendelkezőszervezet megbízásából eljáró természetes személyt is -

magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali

intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali

jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles

gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv

ismeretének hiánya miatt. Törvény a Ket. e rendelkezésének alkalmazását az itt

nem szabályozott esetekben is kötelezővé teheti. (Ket. 10. § (1) bekezdés, és 11.

§ (2) bekezdés)

Végül megjegyzendő, ha a közigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma

személy vesz részt, jeltolmácsot kell alkalmazni. A jeltolmácsolás költségeit a hatóság

viseli. (Ket. 11. § (2) bekezdés, 60. § (2) bekezdés)

 

Jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog

 

Jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog azt jelenti, hogy a

hatóságnak az eljárást jogszabályban meghatározott határidőn belül le kell folytatnia,

meg kell hoznia a döntést és gondoskodnia kell a döntés közléséről.

Ha a jogszabály rövidebb határidőt, valamint törvény vagy kormányrendelet hosszabb

határidőt nem állapít meg, akkor a határozatot, az eljárást megszüntetővégzést,

valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az elsőfokú döntést megsemmisítőés

új eljárásra utasító végzését huszonkét munkanapon belül kell meghozni és

gondoskodni a döntés közléséről. Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény

teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt

munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. (Ket. 33.

§ (1) bekezdés).

Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben fenti határidőn belül, vagy

ha ez nem lehetséges, a határidőletelte utáni elsőtestületi ülésen, legkésőbb azonban

negyvenöt munkanapon belül határoz. (Ket. 33. § (4) bekezdés)

A fentiektől eltérően soron kívül kell meghozni a határozatot vagy az eljárást

megszüntetővégzést

a) kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá

b) ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetőhelyzet elhárítása indokolja, vagy

c) ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy

d) ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. (Ket. 33. § (2) bekezdés)

A Ket. meghatározza az ügyintézési határidőkezdőnapját is. Eszerint az ügyintézési

határidőa kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

hatósághoz történőmegérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő

megindításának napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben

is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem

magyar hatóságnál lehet benyújtani.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén az

ügyintézési határidőaz ügy összes iratának a fellebbezés elbírálására jogosult

hatósághoz, illetve a felügyeleti szervhez érkezésekor kezdődik. A hatóság a

felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni. (Ket. 33. §

(5) és (6) bekezdés)

A Ket. meghatározza az alábbiak szerint azokat az időintervallumokat, amelyek az

ügyintézési határidőbe nem számítanak be:

a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság

kijelölésének időtartama,

b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a

nyilvántartásból történőbeszerzéséhez szükséges idő,

c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére

irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedőidő,

d) a szakhatóság eljárásának időtartama,

e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,

g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítőüzemzavar vagy

más elháríthatatlan esemény időtartama,

h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

i) az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,

j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak

kézbesítéséig terjedőidőtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési

meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történőközlés időtartama.

(Ket. 33. § (3) bekezdés)

Lehetőség van az ügyintézési határidőmeghosszabbítására is. Az eljáró hatóság

vezetője - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidőt

annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, azokban az

ügyekben, ahol soron kívül kell meghozni a döntést legfeljebb tíz munkanappal

meghosszabbíthatja. Fenti határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály,

hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. (Ket. 33. § (7) és (9)

bekezdés)

Végül az ügyintézési határidővel kapcsolatban megjegyzendőa szakhatóság

eljárására irányadó ügyintézési határidő- ha törvény vagy kormányrendelet másként

nem rendelkezik - tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a

szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal

meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkeresőhatóságot értesíti. Fenti

határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy

kormányrendelet állapíthat meg. (Ket. 33. § (8) és (9) bekezdés)

 

Kioktatáshoz való jog

 

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy a hatósági eljárás során a jogairól és

kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon a hatóságtól az alábbiak szerint:

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja,

hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli

jogok gyakorlását.

A közigazgatási hatóság a jogi képviselőnélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre

irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az ıt megilletőjogokról és az őt terhelő

kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről,

továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének

feltételeiről.

Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elıa

jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. (Ket. 5. § (1) – (3) bekezdés)

 

Kártérítéshez való jog

 

A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerűeljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári

jog szabályai szerint megtéríti. (Ket. 4. § (2) bekezdés)

 

Iratbetekintési jog

 

Az ügyfélnek, illetve képviselőjének joga van az eljárás során keletkezett iratokba betekinteni

a Ket.-ben meghatározott korlátozásokkal. A közigazgatási hatóság a törvényben

meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek

biztosítja az iratbetekintési jogot. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett

titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. (Ket. 5. § (4) bekezdés)

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a

jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Az iratbetekintés

során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a

kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (Ket. 68. § (1) bekezdés és 69. § (5) bekezdés)

Nem lehet betekinteni

a) a döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig,

b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire

vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését

rendelte el,

c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot

tartalmazó iratba,

d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó

törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az

iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (Ket. 69. § (1)

bekezdés)

Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más

méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények

körültekintőmérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az

iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (Ket. 69. § (2) bekezdés)

Végül megjegyzendő, hogy az iratbetekintésre jogosult – a Ket. 69. § (1)-(5) bekezdés szerint

- az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévőiratokba.

(Ket. 69. § (6) bekezdés)

 

Nyilatkozattétel joga

 

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a

nyilatkozattételt megtagadja.

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult

eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság

felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a Ket.

31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. (Ket. 51. § (1) és (2) bekezdés)

 

Ügyféli jogok a bizonyítással kapcsolatban

Bizonyítás indítványozásának joga

 

Az ügyfél jogosult kérni bizonyítási eljárás lefolytatását, kezdeményezheti pl. tanú

meghallgatását, helyszíni szemle tartását vagy szakértőkirendelését. A szakértő

kirendelés indítványozásával kapcsolatban a Ket. kimondja, hogy a szakértő

személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek

megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - akár a

szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői

tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért

szakértővéleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság

nem rendeli ki. (Ket. 50. § (1) bekezdés, 58. § (5) bekezdés)

A hatóság nem köteles az ügyfél bizonyítási indítványának eleget tenni. Ebben az

esetben az ügyfél által felajánlott, de a hatóság által mellőzött bizonyítást, és a

mellőzés indokait a határozat indokolásának tartalmaznia kell. (Ket. 72. § (1) bekezdés

eb) pont)

 

Jelenlét a bizonyítási eljárásnál, illetve az egyes eljárási cselekményeknél

 

Az ügyfél jogosult a tanú és a szakértőmeghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson

megjelenni. A hatóság ezen eljárási cselekményekről az ügyfelet értesíti úgy, hogy az

ügyfél az értesítést legalább 3 munkanappal korábban megkapja. (Ket. 49. § (1)

bekezdés)

Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a

meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más

bizonyíték beszerzését. (Ket. 62. § (3) bekezdés)

Megjegyzendő, hogy vannak olyan eljárási cselekmények, ahol köteles az ügyfél

megjelenni, ebben az esetben azonban idézést kap értesítés helyett. (Az idézés kapcsán

a megjelenési kötelezettségről az ügyféli kötelezettségeknél részletesen szólunk.)

A bizonyítási eljárásnál, illetve az egyes eljárási cselekményeknél történőjelenlétnek

vannak korlátai, melyeket a Ket. az alábbiak szerint határoz meg:

a) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb

résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a

tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését. (Ket. 54. § (6)

bekezdés)

b) A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes

személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. (Ket.

57. § (5) bekezdés)

c) A tárgyaláson – a Ket 62. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül – bárki részt

vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. A hatóság védett

adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében is kizárhatja a tárgyalásról a

nyilvánosságot. (Ket. 62. § (4) bekezdés)

 

Bizonyítékok megismerésének joga

 

Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az

ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül

értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai

figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül

észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra

irányuló indítványt terjeszthessen elő.

Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden

bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni a fenti jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél

nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét.

Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél vagy az ellenérdekügyfél a

hatóság által meghatározott határidőben nem élt a fenti jogával. (Ket. 70. § (1), (2) és

(3) bekezdés)

 

Jogorvoslathoz való jog

 

Amennyiben az ügyfél sérelmezi a közigazgatási hatóság döntését, akkor jogorvoslati jogával

élhet.

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése egyebek mellett kimondja: „A Magyar Köztársaságban a

törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági,

közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A

jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerűidőn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan -

a jelenlévőországgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény

korlátozhatja.”

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való jog érvényesítésére a

közigazgatási hatósági döntések tekintetében három jogorvoslati eszköz áll az ügyfél

rendelkezésére:

a) fellebbezés,

b) bírósági felülvizsgálat,

c) újrafelvételi kérelem. (Ket. 97. § (3) bekezdés)

Továbbá megjegyzendőa végrehajtási eljárás során a végrehajtást foganatosító szerv

törvénysértődöntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást

foganatosító szervnél végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. (Ket. 152. § (2) bekezdés)

 

Költségmentesség iránti kérelem előterjesztésének joga

 

Az ügyfél jogosult az eljárás megindulásakor, illetve azt követően részleges vagy teljes

költségmentesség iránti kérelmet előterjeszteni, melyről a hatóság végzésben dönt.

A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni

viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének

megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy

részleges mentességet jelenti.

A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a

végrehajtási eljárásra terjed ki.

A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő

bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az

módosítható vagy visszavonható. (Ket. 159. § (1)-(4) bekezdés)

A természetes személy ügyfél költségmentességre való jogosultságának feltételeit a

közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló

180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet határozza meg.

Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem

Rendelkezőszervezet részére is megállapíthat. (Ket. 159. § (6) bekezdés)

 

Ügyfeleket terhelőkötelezettségek a hatósági eljárás során, illetve az egyes eljárási

cselekményekhez kapcsolódóan

Jóhiszeműeljárás kötelezettsége

 

A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.

Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal,

illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban

vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

A rosszhiszeműügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek

megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. (Ket. 6. § (1)-(3) bekezdés)

 

Megjelenési kötelezettség idézés kapcsán

 

Amennyiben az ügyfelet idézik, akkor az idézésnek köteles eleget tenni, e kötelezettség

elmulasztása esetén a Ket.-ben meghatározottak szerint szankcionálható.

Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy

határidőmegjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.

Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhetőa megjelenésre, kivéve, ha

a) a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja,

b) jogszabály az adott ügyfajtában előírja tárgyalás, közmeghallgatás vagy egyezségi kísérlet

tartását.

Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az

idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt

munkanappal megkapja. (Ket. 46. § (1)-(3) bekezdés)

Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. A megjelenési kötelezettség

elmulasztásának következményei:

Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás

helyérő engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki

vagy öt munkanapon belül megfelelőn nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra

nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal

sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére

kötelezhető Nem sújtható bírsággal és nem kötelezhető többletköltség viselésére az idézett

személy, ha az idézés nem volt szabályszerű

Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a

rendőrég útján elővezettethető Az elővezetésfoganatosításához - ha törvény másként nem

rendelkezik - az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges. (Ket. 48. §

(1)-(3) bekezdés)

Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthetőindokát,

vissza kell vonni az eljárási bírságot megállapító és az elővezetését elrendelő végzést.

Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet képviselője nem jelent

meg az idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselőa hatóság felhívására nem közli,

a vezetőtisztségviselőeljárási bírsággal sújtható, és kötelezhetőa többletköltség

megfizetésére. Az elővezetést a vezetőtisztségviselővel szemben lehet alkalmazni. (Ket. 48. §

(5) és (6) bekezdése)

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

 

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az

ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekűügyfél a hatóság erre irányuló felhívására

közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az

adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre

indult eljárásban az ellenérdekűügyfél akkor tagadhatja meg, ha

a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra

vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

(Ket. 51. § (3)-(4) bekezdés)

 

Igazmondási kötelezettség

 

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan

tényt állít, illetve ha a kötelezőadatszolgáltatás körében a Ket.-ben foglalt adatszolgáltatás

megtagadási ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése

szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal

sújtható. (Ket. 51. § (5) bekezdés)

 

A kötelezettségek megszegésének következményeként kiszabható eljárási bírság

 

A Ket.-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történőmegszegése

esetén eljárási bírság kiszabásának van helye.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – a Ket.

141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi

személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet esetén pedig egymillió forint.

Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más

kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:

a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történőismételt kiszabása esetén az előző

bírságolások számát és mértékét. (Ket. 61. § (1)-(4) bekezdés)