Kisecset Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
6/2019 (X.29.) rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisecset Község Önkormányzata képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.
- Fejezet
Általános rendelkezések
Hivatalos megnevezés
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisecset Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2655 Kisecset, Kossuth út. 4.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kisecset Község Önkormányzat Képviselő-testülete
(továbbiakban: képviselő-testület)
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Kisecseti Kirendeltsége
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Kisecset község közigazgatási területe.
(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisecset.hu
(7) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
Jelképek
2.§ A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
3.§ Az Önkormányzat, a képviselő- testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a Képviselő-testület képviseletében eljáró személy aláírásának hitelesítésére,
- a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
- a Képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
- az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.
- Fejezet
Feladat- és hatáskörök
4.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.
(2) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.
5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Mötv.42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.
(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:
- a temetési segély
- a szociális étkezés
- közterület használati engedéllyel kapcsolatos hatáskörök, kivéve a tartós, állandó jellegű használat engedélyezése
- az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármester döntési jogkörében utalt vagyonhasznosítás
- a községi címer és zászló használatának engedélyezése
- dísz-sírhely adományozás, temetési hely kijelölés feladat-és hatásköreinek gyakorlását.
6.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.
Az óvodai nevelésről a Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde Intézményfenntartó társulás – 2655. Szente, Kossuth út 98.-, a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról, a Nyugat Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - 2645. Nagyoroszi, Ady E u.17. – gondoskodik.
(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi szolgálat Romhány Község Önkormányzatával együttműködve a vállalkozó háziorvosokkal kötött megállapodás alapján történik. A védőnői szolgálat tekintetében megállapodás alapján Romhány Község Önkormányzatával együttműködve látja el. Az orvosi ügyelet Rétság Város Önkormányzatával kötött határozatlan idejű megállapodás alapján Rétság Város Önkormányzatával együttműködve kerül ellátásra.
7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A polgármester a Mötv.66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
Gazdasági program
8.§ (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.
Az alakuló ülés
9.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
10.§(1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke vagy a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően, vagy azt megelőzően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.
11.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.
- Fejezet
A képviselő-testület működése
12.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést, valamint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülést kell összehívni.
(2) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.
(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.
(4)A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:
- a képviselő-testület bizottságától,
b) a jegyzőtől
(5) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli) és az előterjesztő megnevezését,
b) a közmeghallgatás témáját, annak időpontját,
c) ünnepi ülés tartását,
(7) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig a képviselő-testület elé terjeszti.
(8) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját,napirendjét,
b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.
(9) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 18:00 órakor kezdődik. Egy napirendi pont tárgyalására fordítható idő maximum 30 perc. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül legfeljebb 30 perccel meghosszabbíthatja.
(10) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.
13.§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.
14.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.
15.§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit. A képviselők, valamint a meghívottak rövid úton telefonon, telefonon sms-ben, illetve elektronikus úton történő összehívása is alkalmazható.
(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl.telefon, telefonon sms-ben, elektronikus úton) is összehívható.
(3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.
16.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.
(2) A képviselő-testület ülésére-a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:
- a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
- a község díszpolgárait
- akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű be töltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja a testület ülését
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő- testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő aláír.
(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
(6) Határozatképessége esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorendjének módosításáról.
(7) A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül határozattal dönt.
18.§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.
(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.
19.§ (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) polgármester
b) jegyző
c) képviselő-testület tagja
d) képviselő-testület bizottsága
e) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés véleményezése csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.
20.§ Az előterjesztés két részből áll:
1) Első rész:
a) a téma meghatározása,
b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése.
c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,
d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.
2) Második rész:
a) határozati javaslat,
b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
c) a határidő megjelölése.
21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzi.
A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.
(3) Az a felszólaló, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
22.§(1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.
(4) A jegyző jelzi a képviselő- testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.
23.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsájtja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Mötv. 68.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján- egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
24.§ (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy- személyes érintettségre való tekintettel- 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.
25.§ A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a
tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.
27.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.
28.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.
29.§ (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólalót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe,
(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.
(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólani, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
30.§ A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
31.§ Azon települési képviselőtől, aki a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság az egy havi tiszteltdíját megvonhatja.
32.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.
33.§ (1) Titkos szavazás a Mötv.48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra- a képviselő-testület dönt.
(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket
d) a szavazás eredményét,
e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.
34.§ (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt.48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
35.§ (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előerjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.
(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
36.§ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő-testület tagja,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) jegyző,
37.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.
38.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekről
b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról
c) szervezet és intézmény alapításáról
d) helyi adókról
szóló rendelet tervezetet.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:
a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,
c) ha az egyeztetés Kisecset Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
39.§ (1) A társadalmi egyeztetés formái:
a) rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Kisecset Község Önkormányzat hivatal hirdetőtábláján illetve honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezést.
b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más- különösen indokolt esetben, szükség esetén- formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.
(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.
(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelt tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.
40.§ A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről s képviselő-testületet tájékoztatni kell.
41.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendelet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(2)A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.
42.§ (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „Határozata” kifejezést.
(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.
43.§ A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:
a) napirend elfogadása
b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása
d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató
e) interpellációkra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.
44.§ (1)A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv.46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Mötv. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, vagy a jegyző indítványozására dönt.
(2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
45.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.
(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.
- Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
46.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság.
(2) A bizottságok feladatait és hatáskörét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottságok személyi összetételét az 4. számú függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület és bizottság vagy bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
47.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
48.§ (1) Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.
(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 3. számú függelék tartalmazza.
(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.
49.§ (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Kisecset település hirdetőtábláján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.
(4) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(5) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.
(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.
50.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
51.§ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
52.§ (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.
53.§ (1) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Mötv.60.§-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
54.§ A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el.
55.§ A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság látja el.
- Fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
56.§ (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatai, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(6) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,
h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint.
k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(7) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
57.§ (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíjának valamint, költségtérítésének mértékéről jogszabályi előírásoknak figyelembe vételével - a képviselő-testület dönt.
58.§ (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykörülményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
i) utalványozza vagy ellen jegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.
(2) A jegyző részletes feladat -és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg.
(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
59.§ A jegyzői feladat-és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.
VI. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
60.§ (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
(továbbiakban: Mötv.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Kisecset, Kétbodony, Szente, Tereske, Szátok, Nógrádsáp Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. A Közös Hivatal székhelye Kétbodony községben működik.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.
VII. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI
61. § (1) Az önkormányzat a Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott gazdasági társaság útján gondoskodik.
VIII. Fejezet
LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS
62.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:
a) a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a kisecseti lakosság és az üdülő tulajdonosok részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról,
b) a képviselő-testület a Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.
63.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.
IX. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
64.§ A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
65.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Kisecset Községi Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 5/2014 (X.29.) önkormányzati rendelete.
Kisecset, 2019. október. 29.
………………………….. ……………………….
Pribelszki Tamás Jele Tibor
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetve: 2019. október. 29. Jele Tibor jegyző
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019(X.29)
önkormányzati rendelet 1. melléklete
A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre
- Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
- Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból történő kizárásáról érintettség esetén.
- Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtására irányuló munkát.
- Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.
- A bizottság elnöke érdemi választ ad a települési képviselőknek a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben hozzá intézett kérdésekre.
- A bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén tájékoztatja a képviselőket a feladatkörébe tartozó előterjesztés kapcsán a bizottság által kialakított döntési javaslatról.
- A bizottság ülésére előterjeszti a bizottság feladatkörébe tartozó, a települési képviselő által javasolt ügy megtárgyalását, mely ülésre a képviselőt meghívja.
Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság
- Ellátja a helyi önkormányzati képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenségével, kapcsolatos feladatokat.
- Végzi a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb jogszabály által előírt kötelező bizottsági – méltatlansági - feladat és hatásköröket.
- Titkos szavazás esetén lebonyolítja a szavazást.
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019 (X.29.)
önkormányzati rendelet 2. melléklete
A Kisecset Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető fenntartás és működtetés
013350 Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045130 Híd, alagút építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074013 Pálya- és munka alkalmassági vizsgálatok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019 (X.29)
önkormányzati rendelet 1. függeléke
Az Önkormányzat által használt bélyegzők lenyomatai
- Kisecset Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete Kisecset (körbélyegző)
- Kisecset Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete 1 Kisecset (körbélyegző)
- Kisecset Község Polgármestere
Kisecset 1 (körbélyegző)
- Községi Önkormányzat Kisecset (fejbélyegző)
2655 Kisecset Kossuth u. 4.
Szlasz.: 11741031-15451536-0000000
Adószám:15451536-1-12
- Kisecset Község Önkormányzata( fejbélyegző)
2655 Kisecset,Kossuth út 4.
Adószám: 15451536-1-12
- Kisecset Község Polgármestere
Kisecset 4. (körbélyegző)
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019 (X.29)
önkormányzati rendelet 2. függeléke
A helyi önkormányzati képviselők név-,cím-,és telefonjegyzéke
Név Cím Telefon
Baranyai Sándor Balázs Kisecset, Akácfa út 3. 06/20-241-5216
Kacsári Lászlóné Kisecset, Petőfi út 45. 06/20-459-2511
Matikovszki Józsefné Kisecset, Petőfi út 32. 06/20-358 7847
Vecserek Ildikó Kisecset, Petőfi út 37. 06/20-374-6999
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019 (X.29)
Önkormányzati rendelet 3. függeléke
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Kisecset Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2019 (X.29)
önkormányzati rendelet 4. függeléke
A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság elnevezése és személyi összetétele
A képviselő-testület állandó bizottságának személyi összetétele
1, Vagyonnyilatkozat Kezelő, Összeférhetetlenségi és Méltatlansági Bizottság
Képviselő Tagjai:
- Baranyai Sándor Balázs elnök
- Matikovszki Józsefné tag
- Vecserek Ildikó tag
A 6/2019 (X.29) önkormányzati rendelet indoklása
a szervezeti és működési szabályzatról
Általános indoklás
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározott szervezeti és működési rendjét.
Jelen indoklás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás céljából jelen indoklás kerül kiadásra.
A Mötv. kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.
A Mötv. rendelkezései szerint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza többek között a képviselő-testület hivatalára vonatkozó alapvető szabályokat is. A képviselő-testület határozata alapján 2013. február 1-jétől az önkormányzat hivatalaként a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal működik.
E törvényi rendelkezések alapján a képviselő-testület rendeletben meghatározza szervezetének és működésének részletes szabályait.
Részletes indokolás
1.§-hoz
A rendelet rögzíti az önkormányzat hivatalos megnevezését, címét, valamint a Mötv.84.§(2) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal elnevezését.
2-3.§-hoz
A rendelet kimondja, hogy mi az önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja, valamint az önkormányzat bélyegzői, illetve rendelkezik a bélyegzők használatáról. A jelképek használatát a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozta.
Az önkormányzat által használható bélyegzők lenyomatát a rendelet melléklete tartalmazza.
4-7.§-hoz
A Mötv.13.§-a felsorolja a helyi önkormányzatok feladatait az önkormányzat Mötv.10.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján önként is vállalhat feladatokat. A rendelet rögzíti az önkéntes feladatvállalás feltételeit.
A Mötv. 42.§-a rögzíti azokat a feladat-és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem ruházhat át, a döntést a képviselő-testület hozza meg.
A képviselő-testület a Mötv. rendelkezései szerint a Mötv. 42.§-ban fel nem sorolt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzőre átruházhatja önkormányzati rendeletben.
A Mötv.53.§ (1) bekezdése értelmében a szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A rendelet felsorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a hatályos rendeleteiben átruházott. A képviselő-testület hatásköröket csak a polgármesterre ruházott át.
A képviselő-testület egyes feladatait önkormányzati társulás útján látja el.
8.§-hoz
Tartalmazza a rendelet a polgármester gazdasági programjáról szóló rendelkezéseket.
9-45.§-hoz
A rendelet rögzíti az alakuló ülés törvényben nem szabályozott részleteit. A Mötv. előírásai szerint új szabály, hogy az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A rendelet meghatározza az alakuló ülés minimális napirendi témáit.
A képviselő- testület működésének alapszabályait a Mötv. rögzíti, melyek figyelembe vételével illetve a Mötv. felhatalmazásai alapján a működés részletszabályai a rendeletben kerülnek meghatározásra.
A Mötv. előírása alapján a rendelet rendelkezik a képviselő-testület összehívásának és vezetésének módjáról. Szabályozásra kerül, hogy a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő- testület ülését a Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
A Mötv. meghatározása a név szerinti és a titkos szavazás eseteit, melyek a rendeletben nem kerülnek megismétlésre. A Mötv. felhatalmazást ad arra, hogy név szerinti szavazás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben is elrendelhető. A rendelet ilyen esetet nem határozott meg, viszont érvényes a Mötv. azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára bármely döntés igénylő kérdésben elrendelhet név szerinti szavazást.
A titkos szavazás lebonyolítását a rendelet a képviselő-testület egyetlen állandó bizottságát, a Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság feladatkörébe utalja.
A Mötv. rögzíti azokat, feladat-és hatásköröket, melyekben minősített többségű döntés szükséges, és felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban további, minősített döntést igénylő ügyeket írjon elő. A rendelet a törvényi előíráson kívül további minősített többséget igénylő ügyeket nem ír elő.
Törvényi rendelkezés értelmében a képviselő-testület rendeletben szabályozza a társadalmi egyeztetés módját. Ezen rendelkezések szintén a szervezeti és működési szabályzatban kerültek előírásra.
A rendelet rögzíti a képviselő-testületi felszólalások, szavazás rendjét, a hozott határozatok megjelölését, valamint azon témákat, melyekben a képviselő-testület számozás nélkül dönt.
A Mötv. kimondja, hogy a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és a képviselő köteles bejelenteni érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A Mötv. előírja, hogy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét. A rendelet úgy rendelkezik, hogy a képviselő a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén egy havi tiszteletdíjának megvonása szabható ki szankcióként.
A jegyzőkönyvben a hozzászólások lényege kerül rögzítésre, a felszólaló külön, előzetes tett jelzése esetén a felszólalás szó szerint rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben. A Mötv. meghatározza a jegyzőkönyv tartalmi elemeit.
46-54.§-hoz
A Mötv. előírásai szerint a szervezeti és működési szabályzat meghatározza a képviselő-testület bizottságait, tagjainak számát, a bizottság feladat-és hatáskörét, működésének alapvető szabályait. A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelem szerűen alkalmazni.
A Mötv. új rendelkezése, hogy a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök és egy tagja írja alá. A bizottság- a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítő személyének megválasztásával azonos módon- az adott ülésről készült jegyzőkönyv aláíróját a jelen lévő tagok közül választhatja meg.
56-57.§-hoz
A rendelet nem teljes körűen felsorolja a polgármester és a jegyző legfontosabb, általános érvényű feladatait, ugyanakkor kimondja, a konkrét feladat –és hatáskörök jogszabályokban, valamint a képviselő-testület döntéseiben kerülnek meghatározásra.
A Mötv. értelmében a jegyzői feladatok ellátásnak módjáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. A szervezeti és működési szabályzat- a képviselő-testület működésével kapcsolatos rendelkezések között- tartalmazza, hogy amennyiben a jegyző a napirendi pontok tárgyalása során a tervezett döntéssel, vagy a működéssel kapcsolatosan jogszabálysértést észlel, azt jelzi a képviselő-testület részére. A jegyző ezen észrevételezési feladata mellett a napirendek tárgyalása során felszólalásában elmondhatja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy a jegyzőt- tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén- a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő helyettesíti.
58-61.§-hoz
A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy az önkormányzat, illetve a képviselő-testület hivatala a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek szervezeti és működési szabályzatát külön belső szabályzat határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodása felsőbbrendű jogszabályokban rögzített előírások és szabályok alapján történik, a vagyongazdálkodás szabályairól pedig a képviselő-testület külön rendeletet alkotott.
62-63.§-hoz
A rendelet rögzíti, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt közmeghallgatás mellett évente egy alkalommal falugyűlést tart, melyen tájékoztatást ad az önkormányzati gazdálkodásról, tervekről.
A szervezeti és működési szabályzat megteremti annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület –amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lehetővé teszi, és a költségvetésben e célra előirányzat biztosítható- a lakosság önszerveződő közösségeit anyagilag is támogatja.
64.§-hoz
A rendelet tartalmazza az önkormányzat együttműködéseit, illetve hogy a megállapodások megkötésére a képviselő-testület jogosult.
65.§-hoz
A rendelet a lehető leghamarabb, a kihirdetés napján azonnal hatályba lép, jelezve, hogy a rendelkezések érvényesek. A rendelet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület korábbi szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet.