Nógrádi táj

img 1294246521 194Kisecset község Nógrád megye rétsági kistérségéhez tartozó település. A Cserhát hegységben, annak szinte pontosan földrajzi középpontjában, a 349 m magas Cserhát hegye alatt, az Aszód-balassagyarmati vasútvonaltól északnyugatra helyezkedik el; de a falut övező dombokról szép, tiszta időben ide látszanak a Börzsöny közelebbi nyúlványai, melyek a tavasz végén káprázatosan szépek hófödte csúcsaikkal.

A falu földrajzi helyzete: hegyek közé zárt kis falu, ahonnan út nem vezet tovább. Ebből adódik, hogy műúton megközelíthető egyetlen szomszédja a 3 km távolságra lévő Kétbodony, amely község Kisecsettel együtt közigazgatásilag sokáig Romhányhoz tartozott.

Már Mocsáry Antal múlt századi monográfiájában is magyarosodó tót falunak írja a valamikor boráról is nevezetes festői szépségű helyet.

Tény továbbá, hogy Mikszáth "A különös házasság" című regényes történetéből ismert báró Buttler família birtoka, Így a kisecsetiek nem csupán a regényből ismerhették a ma főként Belgiumban honosodott Buttlereket, hiszen itt a legutóbbi múltban báró Buttler Ervin volt az úr. Mindenképpen Nógrád egyik legszebb, bájoló táján fekszik a kisközség, amelynek egyetlen nevezetességén, a templomon kívül, a helybeliek kedvessége, vendégszeretete és maga a táj-környezet, a romlatlan természet említendő.

Egy öblös katlanban, kicsiny patak partján, erdőséggel, szántóföldekkel körülvéve rejtőzik Kisecset. Ez jellemző a cserháti tájra, a palócföldre, ez az egymással szomszédos, határaikkal szorosan egybekapcsolódó, a katlan fenekén ülő, erdőfoltokkal tarkázott, kanyargós, sokszor ki-kiszáradó patakokkal övezett és patakmenti sok apró falu. Ez az igazi "mikszáthi táj", a maga mindig szelíd bájával, egyszerűségével. Ez az igazi Nógrád megye.tó

Éghajlat

Kisecset és környékének fő arculatát a Cserhát alacsony hegységei, sőt nagyrészt dombsági jellege határozza meg, és ezért éghajlata az Alföldéhez hasonlít. A Cserhátot nyugatról a Börzsöny-hegység határolja, amely kb. 20 km-re van Kisecsettől, északról a szlovákiai Osztrovszki-hegység, keletről a Mátra annyira körbefogja, hogy ezekből az irányokból fújó szelek csak leszálló légmozgással, tehát bizonyos főn jelleggel érkeznek. A Cserhát - és természetesen Kisecset is - az Északi-középhegység legszárazabb területei közé tartozik.

Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati. A középhőmérséklet 9 Celsius fok. Jellemzőek a kora őszi és késő tavaszi fagyok, amelyek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Az évi csapadékmennyiség 500-600 mm.

Növényzet

kisecset 0004 1A község területén természetes növénytakaró az erdő. Ez a földművelés elterjedésével fokozatosan csökkent, de még így is a község földterületének 35%-a. A község erdeiben a cserfa az északi, magasabb oldalak uralkodó fája, de a tölgy, a gyertyán, a juhar, a szil és a hárs is megtalálható. Az alacsonyabb oldalakon az uralkodó fa az akác. Akácvirágzás idején benépesül az erdő az országból idesereglő méhészektől. A legmagasabb dombokon itt-ott a telepített fenyő és a búrfenyő is található.

Az erdők természeti ajándékai közül meg kell még említeni a gombákat, melyek főleg a cser- és tölgyfaerdőkben tavasztól késő őszig teremnek. Találhatunk itt: kucsmagombát, csiperkét, szekfűgombát, tinorú gombát, vargányát, vajgombát, rókagombát, őzlábgombát, a fenyvesek alján a pompás ízikét. Erdeiben igen ízletes óriás pöffeteget és császárgombát találunk.

A szőlőhegyeken szőlő és gyümölcs terem. A szántóföldek domboldalakon és hegyhátakon, lapszéléken terülnek el. A búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, burgonyát, répát, lóherét megtermi a kellően trágyázott, gondozott föld. A házak melletti kertekben dió-, alma-, körte-, szilva-, cseresznye- és barackfa tenyészik.

Állatvilág

Kisecset és környéke bővelkedik nagy kiterjedésű erdőkben, melyek állatvilága gazdag és változatos. Az emlősök közül a legjelentősebb a szarvas és az őz. Jóval gyakoribb a vaddisznó, lassan több a kelleténél. A nyúl egyre kevesebb, csak a lankásabb és sík területeken található. A ragadozók közül a legelterjedtebb a róka, de kis számban vadmacskát is találhatnak az erdőben figyelmesen barangoló turisták. A kis ragadozók közül a nyest, a görény, a menyét is színesítik az állatvilágot.

A kisebb állatok közül a hörcsög, az ürge, a mezei pocok, az erdei egér és a mókus is látható.

Sokfajta madár él a környéken. A bagoly, a vércse ugyan ritkán fordul elő, de annál több a fecske, rigó, veréb, seregély, sárgarigó és számlálhatatlan sok varjú. Gyakori a fogoly, a fácán, a kakukk, a galamb és a gerle. Sajnos az utóbbi években nem fészkelnek a gólyák.

Forrás:Valkó Judit:Kisecset faluról és hiedelemvilágáról./1996/