A falu- és tanyagondnokságról

Minden településnek, emberi közösségnek joga van az élethez, az önrendelkezéshez, saját jövője alakításához. Ebben tud segíteni egy olyan személy, aki „felvállalja a falut”, akiben erősen munkál a közösségéért való tenni akarás szándéka, és aki rendelkezik a mobilitását biztosító járművel.

A falu- és tanyagondnoki szolgálatok olyan aprófalvakban, vagy tanyás településeken működnek több mint 1200 településen Magyarországon, ahol a település intézményi és szolgáltatási hiányosságokkal küzd. A falugondnoki/tanyagondnoki szolgálat célja az aprófalvak és a külterület – tanyavilág intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

            A falugondnokság a 600 fő alatti lélekszámú falvak segítésére, a tanyagondnoki szolgálat 400 fő körüli tanyás térség segítésére alkalmas, ahol a személyes ismeret, a folyamatos és közvetlen kapcsolat meghatározó. A kistelepülések, valamint a tanyavilág lakói nehezen jutnak információk birtokába. Leszakadásukat erősítik az egyéb hátrányok, például a közlekedés nehézségei.

A falugondnokság bekerült az Európai Unió legjobb gyakorlatai közé.

Kemény Bertalan több mint két évtizede találta ki a falugondnoki rendszert, ötletgazdája volt az országossá nőtt, modellértékű kezdeményezésnek. Kemény Bertalan civil keretek között, a Falufejlesztési Társaság keretében kezdte szervezni a falugondnokságot. A Falufejlesztési Társaság 1989-ben javasolta a falugondnoki rendszer bevezetését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A Népjóléti Minisztérium 1991-ben kapcsolódott be a falugondnoki programba, ezzel vált a falugondnokság országossá. A falugondnoki rendszer alapvető célja, hogy csökkentse az aprófalvak települési hátrányait, fékezze az elsorvadást és a lemaradást, állítsa meg és fordítsa vissza a negatív tendenciákat. Cél, hogy e települések lakói is eljuthassanak a különböző létező ellátásokhoz, intézményekhez, hogy a szűken és tágan értelmezett „közlekedés” feltételeit javítva a falvak elzártságát, elszigeteltségét oldani lehessen.

A falugondnoki szolgálat tulajdonképpen ún. egyszemélyes intézmény (egy ember egy mikrobusszal), hatékonyságának kulcsa az, hogy benne különféle tevékenységi formák egyesülnek. A falugondnoki szolgálat feladata lényegében kettős: a település külső kapcsolatainak javítása, helyreállítása, valamint a község belső „üzemelésének” magasabb szintű működtetése.  A szolgáltatás nem csupán a szociális feladatokra, hanem a személyes segítségnyújtástól a kommunális feladatok szervezésén keresztül a kultúraközvetítésen, vidékfejlesztésen át a legkülönbözőbb egyéb szolgáltatásokig terjedhet ki (munkanélküliek szállítása a munkaügyi központokba, tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása, orvoshoz szállítás, gyógyszerkiváltás, rokonok látogatása kórházban, lakodalomra vagy temetésre, keresztelőre, búcsújárásra, istentiszteletre stb. való szállítás).  E feladatok közben a falugondnok gyakran nyújt személyes segítséget a település lakóinak a problémák meghallgatásával és megbeszélésével; intézményes kapcsolatainak közvetítésével, kisebb háztartási, ház körüli munkákba való besegítéssel. A falugondnoki szolgálat kifejezetten demokratikus intézmény, a falugondnok személyét azok választják ki, akiknek szolgáltat, akiket segít. Jól működni, sokak megelégedésére dolgozni is ott tud a falugondnok, ahol a helyi társadalmi környezet alapvetően demokratikus, együttműködő, ahol a táradalom jó működéséhez szükséges minimális közbizalom, közéleti tisztaság, jóindulat és nyitottság megvan.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a falugondnoki szolgáltatással, mint egyszemélyes intézménnyel ez az összetett feladat komplex módon megoldható; egyrészt biztosítani lehet a helyben gazdaságosan nyújtható ellátásokat, másrészt a településen kívüli szolgáltatásokat, intézményeket gyorsan, humánusan és olcsón utolérhetővé lehet tenni, s ezáltal csökkenthető a különféle ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőtlensége – amely az aprófalvakban élők esetében a lakóhely által meghatározott.

Pár szót rólam és a munkámról

Baranyai Sándor Balázs vagyok, 2014.11.22.-én kezdtem meg a falugondnoki munkámat. A falugondnoki szolgálat ellátási területe Kisecset község közigazgatási területe. Az elődeimtől jól kiépített, megszervezett és működtetett falugondnoki szolgálatot vettem át, amely 1993-ban indult. Örülnék és büszkeséggel töltene el, ha csak fele olyan jól tudnám folytatni a kisecseti falugondnoki munkát, mint azok a kollégák, akik eddig „szolgálták” a kisecseti lakosságot és a falu érdekeit. Szeretném jól tovább vinni ezt a szolgáltatást.

A jelenlegi szabályozás szerint szociális rászorultság nélkül működik a falugondnoki szolgálat, ez azt jelenti, hogy élethelyzetéből adódóan és jövedelmi viszonyától függetlenül a falu minden lakója részesülhet a falugondnoki szolgálat által nyújtott előnyökből.

A szolgáltatásban részesülők jelenleg 167 fő.

Napi feladataim közé tartozik a gyermekek szállítása a szentei óvodába, ezt reggel 7:30-kor kezdem. Átlagosan napi 6 gyermeket viszek óvodába. Visszafelé Kétbodonyban állok meg beszerezni a sürgős árucikkeket. Ezután a közfoglalkoztatottak irányítása és ellenőrzése történik, majd a közfoglalkozatással kapcsolatos különböző papírok kitöltését és leellenőrzését ejtem meg. Ezek után 11:30-kor Kétbodonyban átveszem az ebédet és megejtem az újabb vásárlást, (mert ilyenkor is vannak sürgős bevásárolni való termékek). Innen indul az ebéd kiszállítása az étkezőknek egy kis beszélgetéssel kísérve, de sajnos erre nem jut sok idő mivel a 8 óra szűkös (még a 24 óra is kevés lenne). Ezt a szociális szolgáltatást átlagosan 12-en vették igénybe naponta, az elmúlt évben. Az ebédszállítás után újra a közfoglalkoztatottak irányítása lép előtérbe. Ezután 14:30-kor indulok újra Szentére az apróságokért, akiket 15:30-ra juttatok haza az otthonukba. Ez egy olyan nap amikor nincs semmilyen esemény. Keddi napokon ezek a rutinfeladatok kiegészülnek még a délelőtt 10:00 órakor kezdődő háziorvosi rendelésre való szállítással, onnan hazaszállítással és gyógyszerek íratásával, a sürgős vényeket soron kívül beszerezzük és a beteghez eljuttatjuk. Szerdai napokon kiegészülnek még a feladataim a gyógyszerek kiváltásával Romhányban és a gyógyszerek betegekhez való kiszállításával. Szerdán és pénteken vásárlós napunk van, ilyenkor Romhányba szállítom az embereket 10:00-kor. Ilyenkor nem csak vásárolni lehet, de orvoshoz, gyermekorvoshoz, postára, gazdaboltba, virágboltba és zöldségesbe is el lehet jutni. Ezen idő alatt intézem a hét folyamán felírt beszerzendő termékek megvételét is azok számára, akik nem tudnak eljutni a boltba és segítek az üzletben is a cipekedésnél, a bepakolásnál, sokszor még az árucikkek megvételében is. Ez egy olyan hét, amikor nem történik semmilyen rendkívüli esemény, de ilyen nem létezik, mert minden nap történik valami, vagy szétfagy a csap, vagy valakinek hűtőszekrényt kell segíteni fuvarozni, villanykapcsolót szerelni, a megmetszett fák ágait elhordani, vasat, ágyat, mosógépet szállítani, gázt cserélni, felszerelni, vetőmagot beszerezni. A téli hónapokban fát behordani, havat söpörni. A templomfeljárókat és a buszmegállókat jégmentesíteni.

Ezeken a feladatokon túl, ha valakit kontrollra kell vinni, vagy sürgősen orvoshoz, (ezekre is volt már példa) Romhányba, Vácra, Balassagyarmatra, vagy Rétságra, akkor abban is többször segítettem már falugondnoki munkám során.

Ezeken a feladatokon kívül segítek a rendezvények szervezésében, kivitelezésében és a rendezvényekre való eljutásban is.

Több rendezvényen is a Képviselő Testülettel együtt képeztük a kiszolgáló, szállító és utaztató személyzetet, mind a lakosok, mind a fellépő előadók számára. A kisebb rendezvényeken még az én feladatom a hangfalak és az erősítő, valamint a mikrofonok beállítása is. Ezen előkészületi feladataim között szerepel még a menü összeállítása, mennyiség kiszámítása (Testülettel közösen), az elkészítéshez szükséges alapanyagok beszerzése és feldolgozása.

Többször segítettem már a szentei óvodásokat is eljuttatni a Balassagyarmaton működő nyírjesi állatkertbe, vagy Vácra színházi előadásra és a kisecseti gyermekek nyári napközibe való utaztatásában is közreműködtem több alkalommal. Az idősebb korosztályt is szállítottam már Szentmisére Szentére, több ízben. A focicsapatot is számtalanszor szállítottam a mérkőzések színhelyére.

Ami legkedvesebb szívemnek, az a decemberi hónap, mert ekkor jön a Mikulás (aki én vagyok). Ekkor minden házat, ahol 14 év alatti gyermek lakik, meglátogatunk a krampuszommal és ajándékot (gyümölcs csomagot, könyvet, csokoládé csomagot) viszünk magunkkal. Van ahol verssel, van ahol keksszel és tejjel fogadnak. Ez a mikulásjárás rég elfeledett volt a mi kis falunkban. Én még emlékszem a falumikulásra, ahogy kiskoromban meglátogatott, de valahogy ez a szép gesztus sajnos, feledésbe merült. De amint látható, sikerült újjáélesztenünk a kis pöttömök nagy örömére.